Tudjuk, hogy a Villa nem csak az enteriőrével és hangulatával tud elcsábítani minket, hanem a finomabbnál finomabb ételeivel is.
Ez a torta maga a mennyei gyönyör. Élvezet volt készíteni. Lisztet és sütőport nem tartalmaz, elég tömény.
Mivel elkértem, ezért teljes egészében a Villa által kiadott recept következik most. Köszönöm mégegyszer Natiéknak.
A recept.
Gesztenyés –csokoládés trüffeltorta
Hozzávalók:
250gr fekete csokoládé,
250gr vaj,
250gr gesztenyemassza,
1,25dl tej (lehetőleg minél zsírosabb)
1,25dl habtejszín ( nálam a Hulala márkanevű vált be a legjobban),
4 tojás külön választva,
125gr kristálycukor.
A fekete csokoládét a vajjal gőzfürdőben felolvasztjuk és jól összekeverjük. Levesszük a tűzről és enyhén hagyjuk kihűlni. Egy másik lábosban a villával összenyomkodott gesztenyemasszát a tejjel és a tejszínnel éppen hogy csak felforraljuk majd teljesen sima krémes állagúra turmixoljuk. Ezt pár határozott mozdulattal a villánkkal is megtudjuk csinálni. A tojások sárgáját a cukorral fehérre és habosra felverjük majd összeöntjük a már kissé kihűlt csokoládéval. Jól keverjük össze és állandó kevergetés közben öntsük hozzá a gesztenyés masszát. A tojásfehérjéket kemény habbá felverjük és óvatosan hozzáadjuk a csokoládés – gesztenyés egyveleghez.
A sütőt 170 fokosra előmelegítjük és kivajazott levehető oldalú 24cm-es formába öntjük a masszát. Én mindig alufóliába csomagolom a torta formát mert elég folyós a leendő süteményünk állaga és néha kicsöpög a forró sütőlapra ami meg elég nagy füstöt képes csinálni a konyhában. Kb.30-35 percig sütjük, addig amíg épp csak megszilárdul. Pici rázogatással láthatjuk, hogy kívül már megsült de belül még enyhén lágy. Hagyjuk a formában kihűlni és megszilárdulni de mikor kivesszük a sütőből akkor óvatosan vágjuk körbe a szélét, hogy elváljon a tepsi falától. Összeesik, ne lepődjünk meg az a normális. Melegen tálalva isteni finom de másnap a hűtőből kivéve is igazán fantasztikus desszert.
Egy titokzatos csokoládébolt megnyitása valóságos háborút robbant ki a francia kisvárosban, Lansquenet-ben. Itt ugyanis úgy tűnik, mintha száz éve semmi sem változott volna. Az üdítő fuvallatot Vianne Rocher (Juliette Binoche) érkezése hozza meg: a lányával céltalanul utazgató asszony csokoládéboltot nyit Lansquenet-ben, amely édes ínyencségeivel felszabadítja a helybeliek rejtett vágyait. Ám Reynaud grófja (Alfred Molina) meggyőződéssel vallja, hogy Vianne csokoládékülönlegességei erkölcsi romlásba taszítják a várost. Ellenségeskedésük egészen addig megosztja a kisváros lakóit, míg kis híján tragédia történik.
A ruhák, a környezet, a kisváros, a csokoládé, mint bolodgsághormon ....
Tegnap nagyon bejött Nektek a csoki téma. Nem csodálom. -)
Azzal kezdődött minden, hogy bemutattam Nektek a Provenceból kapott levendulás csoki bonbont. Azt Julie küldte. A csoki és a levendula jó párosítás. Mindenkinek ki kell próbálnia.
Enikő nevű Olvasóm tegnap jelezte, hogy Ő már készített levendulás csoki bonbont.
Én meg elkértem a receptet. Íme Enikő gyors és egyszerű bonbonja. (Ezúton is köszönet érte.)
Levendulás csoki bonbon
Hozzávalók:
Jobb minőségű étcsoki (nem kell nagyon drága, de legyen finom)
Kakaópor
Vaj
Szárított levendulavirág (amit a Herbáriában teának árulnak, tökéletes)
A mennyiségekről sajnos nem tudok mit írni, mert én ösztönösen főzök-sütök, azaz ízlés szerint dobálom bele a dolgokat.-)
A csokit apróra vágjuk és vízfürdőben megolvasztjuk. A levendulavirágot apróra morzsoljuk, és a forró vajba dobjuk. Picit kevergetjük, de nem kell túlzásba esni, pár perc bőven elég, ne pirítsuk meg. Az egész keveréket aztán beleöntjük az olvasztott csokiba, és összekeverjük. Kakaóporral tetszés szerint változtatható a keverék állaga. (Ne legyen túl lágy, mert akkor később nem lesz elég szilárd a csoki.) Ezután a még meleg csokit kiporciózzuk valamilyen öntőformába: én erre a célra egy egyszerű, teszkós, puha műanyagból készült jégkockatartót használtam: pont bonbon méretű mélyedései vannak, és könnyen kiszedhető belőle a végén a kis kocka.Tegyük a hűtőbe a csokit, várjuk meg, hogy kihűljön, és végén egyszerűen nyomkodjuk ki a formából. Ilyenkor még lehet rá szitálni kakaóport, vagy díszíthető levendulavirággal is.
Megjegyzés: a virág apró darabjai elég puhák lesznek, és szerintem nem zavarják a bonbon állagát, de ha valakit idegesít, próbálja ki, hogy a leszűrt vajat rak bele, szerintem úgy is működik, bár még így nem próbáltam. :)
Jó étvágyat hozzá!
Ha tetszik a Csokoládé film betétdala és Te is szeretnéd, akkor ma és a 7végén a Tiéd lehet. Csak írj egy emailt nekem, melyben jelzed, hogy szeretnéd ezt a számot.
2009.09.11. A csokoládé lelke kiállítás - Cote D' Or
Kis lapocska amin rajta van, hogy éppen mit kóstolsz. A shop és aza három fajta csoki amit mi vettünk.
Pralinébemutató és a belga csokiguru ügyeskedése.
Kakaóbab minden mennyiségben. Na és a pörkölés.
Fél órával nyitás előtt, az első napon már nagy sor volt a Millenárison a Fogadó épületnél. Persze a sor élén én voltam, aki ismer az tudja. Az egyetlen hiba amit felfedeztem már akkor, hogy nem volt külön beléptető csoportoknak. Kicsit így érdekes volt, de az izgalom a csoki után illetve, a kiállítás után csak csak hajtja az embert, és bármilyen kellemetlenséget is hajlandó elfelejteni. Na de 11:00kor kinyílt az ajtó, jegyvétel, karszalag és irány a kakaó, a csoki.
Az első terem magáról a kakaónövényről szólt. Volt itt dzsungelimitáció ill trópusi feeling is aztán kakaóbab töménytelen mennyiségben, melyből hoztunk is egy jó marékkal. Olyan jó illata volt. Tudtátok? Carl Von Linné a kakaónövényt, több mint 200 évvel ezelőtt theobroma néven rendszerezte. A szó jelentése istenek eledele.
Aztán elérkeztünk egy hajó kikötőbe, ahol elképzeltem, hogy befut egy nagy hajó, ahonnan zsákokban dobálják le a kakaóbabot. A kiállításon azt is megtudtuk, hogy, már a közép-amerikai őslakosok is nagy becsben tartották a kakaóbabot, olyannyira, hogy pénzérméik is kakaóbabok voltak. Akkoriban egy tipikus azték piacon egy kenu ára 100 db kakaóbab volt.
A kikötőt elhagyva eljutottunk a manufaktúrákhoz. Kakaóbab szétválogatása pörkölése, aprítása. Itt kóstoltunk először pirított, aprított kakaóbabot. Nagyon picit volt kesernyés, inkább pörkölt és aromás ízhatást keltett.
A következő dolog a praliné készítése volt, amit végignéztünk. Majd nemsokára egy felső emeleten egy belga férfi, a csokiguru kápráztatta el a nézőket. Frissen teljesen üdítő íze volt pl a pisztáciás Cote D’ Or csokinak. És szintén a felső emeleten volt a lounge rész, ahol fehér! nagy kanapékon ülve, akár, lehetett megkóstolni a Cote D’ Or hostessek által kapott csokit. Na most a belépő 1000.- volt, ebből a kóstló az kb. egy egész tábla csokit adott ki az kb 500.- Így megérte. Amúgy a kiállítással fél óra alatt végeztünk. Abból a kóstolás kb 5-8perc volt.
