2009.09.11. A csokoládé lelke kiállítás - Cote D' Or
Kis lapocska amin rajta van, hogy éppen mit kóstolsz. A shop és aza három fajta csoki amit mi vettünk.
Kakaóbab minden mennyiségben. Na és a pörkölés.
Fél órával nyitás előtt, az első napon már nagy sor volt a Millenárison a Fogadó épületnél. Persze a sor élén én voltam, aki ismer az tudja. Az egyetlen hiba amit felfedeztem már akkor, hogy nem volt külön beléptető csoportoknak. Kicsit így érdekes volt, de az izgalom a csoki után illetve, a kiállítás után csak csak hajtja az embert, és bármilyen kellemetlenséget is hajlandó elfelejteni. Na de 11:00kor kinyílt az ajtó, jegyvétel, karszalag és irány a kakaó, a csoki.
Az első terem magáról a kakaónövényről szólt. Volt itt dzsungelimitáció ill trópusi feeling is aztán kakaóbab töménytelen mennyiségben, melyből hoztunk is egy jó marékkal. Olyan jó illata volt. Tudtátok? Carl Von Linné a kakaónövényt, több mint 200 évvel ezelőtt theobroma néven rendszerezte. A szó jelentése istenek eledele.
Aztán elérkeztünk egy hajó kikötőbe, ahol elképzeltem, hogy befut egy nagy hajó, ahonnan zsákokban dobálják le a kakaóbabot. A kiállításon azt is megtudtuk, hogy, már a közép-amerikai őslakosok is nagy becsben tartották a kakaóbabot, olyannyira, hogy pénzérméik is kakaóbabok voltak. Akkoriban egy tipikus azték piacon egy kenu ára 100 db kakaóbab volt.
A kikötőt elhagyva eljutottunk a manufaktúrákhoz. Kakaóbab szétválogatása pörkölése, aprítása. Itt kóstoltunk először pirított, aprított kakaóbabot. Nagyon picit volt kesernyés, inkább pörkölt és aromás ízhatást keltett.
A következő dolog a praliné készítése volt, amit végignéztünk. Majd nemsokára egy felső emeleten egy belga férfi, a csokiguru kápráztatta el a nézőket. Frissen teljesen üdítő íze volt pl a pisztáciás Cote D’ Or csokinak. És szintén a felső emeleten volt a lounge rész, ahol fehér! nagy kanapékon ülve, akár, lehetett megkóstolni a Cote D’ Or hostessek által kapott csokit. Na most a belépő 1000.- volt, ebből a kóstló az kb. egy egész tábla csokit adott ki az kb 500.- Így megérte. Amúgy a kiállítással fél óra alatt végeztünk. Abból a kóstolás kb 5-8perc volt.
Az első terem magáról a kakaónövényről szólt. Volt itt dzsungelimitáció ill trópusi feeling is aztán kakaóbab töménytelen mennyiségben, melyből hoztunk is egy jó marékkal. Olyan jó illata volt. Tudtátok? Carl Von Linné a kakaónövényt, több mint 200 évvel ezelőtt theobroma néven rendszerezte. A szó jelentése istenek eledele.
Aztán elérkeztünk egy hajó kikötőbe, ahol elképzeltem, hogy befut egy nagy hajó, ahonnan zsákokban dobálják le a kakaóbabot. A kiállításon azt is megtudtuk, hogy, már a közép-amerikai őslakosok is nagy becsben tartották a kakaóbabot, olyannyira, hogy pénzérméik is kakaóbabok voltak. Akkoriban egy tipikus azték piacon egy kenu ára 100 db kakaóbab volt.
A kikötőt elhagyva eljutottunk a manufaktúrákhoz. Kakaóbab szétválogatása pörkölése, aprítása. Itt kóstoltunk először pirított, aprított kakaóbabot. Nagyon picit volt kesernyés, inkább pörkölt és aromás ízhatást keltett.
A következő dolog a praliné készítése volt, amit végignéztünk. Majd nemsokára egy felső emeleten egy belga férfi, a csokiguru kápráztatta el a nézőket. Frissen teljesen üdítő íze volt pl a pisztáciás Cote D’ Or csokinak. És szintén a felső emeleten volt a lounge rész, ahol fehér! nagy kanapékon ülve, akár, lehetett megkóstolni a Cote D’ Or hostessek által kapott csokit. Na most a belépő 1000.- volt, ebből a kóstló az kb. egy egész tábla csokit adott ki az kb 500.- Így megérte. Amúgy a kiállítással fél óra alatt végeztünk. Abból a kóstolás kb 5-8perc volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése