Egy órás kultúrprogramon voltam a minap Édesanyámmal a Rippl-Rónai Villába. Jól esett, főleg a séta a gyönyörű parkban, addig a kis petit Provence-ra Édesapja vigyázott. Szeles és napos idő váltakozott azon a nyári vasárnapon. A múzeum Kaposvár városa felett található a Róma hegyen.
A kaposvári születésű Rippl-Rónai József (1861-1927) a magyar festészet kiemelkedő alakja volt.
1908-ba vásárolta meg ezt a 10 holdas birtokot.
A szobák hűen tükrözik az eredeti állapotokat. A falakon számos festménnyel a művésztől.
A házba való belépés előtt, egy aranyos kis mókus szelte át az utunkat.
A festő Párizsban is élt, találkozott Cézanne-nal, Gauguin-nal, Lautrec-kel. Ott ismerte meg feleségét Lazarine-t.
Sajnos a belső fotóim nem lettek jók, fotózni ugyanis nem szabad, bár én nem láttam kiírva sehol.
Személyes tárgyak a vitrinben.
A birtokon állatokat is tartottak nem keveset, például szamarat.
A műterem a háztól kicsit odébb található. Itt egy kedves, öreg néni fogadott minket, aki a műterem mellett lakik, még Rippl-Rónai özvegyét is ismerte. Élvezettel hallgattuk beszámolóját. Örömmel vállalja a teremőrséget.
Az új látogatóközpont és termek koncerteknek, eseményeknek adnak helyet. Ottlétünkkor zárva volt. villát és a birtokot nemrégiben felújították.
Búcsúzóul egy személyes vélemény, egy baj van csak a Rippl-Rónai villával, kevés neki az a reklám,amit kap. Mert a kis kétszintes épület, a gyönyörű park többet érdemelne.
Ez történt velem a múlt héten. Tudni kell rólam, hogy mindent megtervezek általában előre, de még azt is felültervezem :-) Hiába, családi örökség.
Épp ezért ért váratlanul, hogy munkából kiszakadva Martonvásár felé vitt utunk Mr. Provence-al. Egyből beugrott nekem, hogy a listámon van ez a kastély. Sikerült is megnézni a parkját és a Beethoven múzeumot.
Sajnos a kastély már zárva volt mire odaértünk, a Beethoven múzeumba viszont bejutottunk zárás után is, a "messziről jöttünk" c. szövegel. A park varázsa pedig nagyon magával ragadó. Ha több időnk lett volna, jobban feltérképezzük, főleg a fákat, hisz a park természetvédelmi terület.
Következzenek a kedvenc fotóim.
Körülöttem minden Angliára emlékeztetett, olyannyira, hogy
szinte Angliába képzeltem magamat?"
- írta 1815-ben az
angol Richard Bright utunk első állomásáról, a martonvásári
Brunszvik kastélyról.
Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől
kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. A kastély
mai külseje az 1870-es neogót stílusú átépítéskor alakult ki.
Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy
ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok
együttese igazi romantikus hangulatot teremt.
Brunszvik
Antal majd fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt, a
kastély köré pedig valódi földi paradicsomot varázsolt. A park
fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrány fenyő, a
juhar és a platán. A hársak közé amerikai szivarfát,
balkáni vadgesztenyét ültettek. A park közepét kis tó foglalja
el, benne sziget hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri
színpaddal, ahol nyaranta 3 alkalommal felcsendülnek Beethoven
melódiái annak emlékére, hogy a XIX. század első évtizedében
többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerző.
Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik-családhoz,
főként a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a
helyre. Barátsága jeléül több darabját - köztük az
Appassionata-szonátát - a család tagjainak ajánlotta. A park
varázsa és a felcsendülő muzsika népszerűsége ma is töretlen.
A kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a család
nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a
művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják
be. Látható többek között a zeneszerző hajtincse,
szoborportréja és arcképe, megismerhetjük magyar vonatkozású
műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is. Az egykori főúri rezidencia ma a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének ad otthont.
"Beethoven! Olyan, mint egy álom, hogy házunk barátja, bizalmasa volt! ..."
"Eljött Budára, eljött Martonvásárra..."
- írta Brunszvik Teréz Beethovenről, akivel jó barátságban voltak.
Tudtad?
Brunszvik Teréz magyar grófnő az első magyarországi óvodák megalapítója volt.
Fő törekvései voltak:
-a rászoruló gyermekek felkarolása, a
gyermeklelkek megmentése,
-a kisdedóvás és a
gyermeknevelés, a leányok, azaz a leendő
anyák nevelése,
-a nevelők nevelése, a nevelőnők
képzése.
Kedvencem.
Brunszvik Teréz
(1775-1861)
"Elfogadom az összes rászoruló gyermeket, akit a Gondviselés nekem szán ..."
"A szeretet az élet, az élet gyökere.Aki nem szeret, nem is él."
