JOULUPUKKI ma velünk van - Télapó itt van

Én először a Joulupukki szóval finn órán találkoztam. Bezony. A gimis évek alatt két évig tanultam ezt a csodás nyelvet. Könnyen ment. Nagyon szerettem. Sajnos nem kellett sehova használnom így nagyon megkopott a tudásom. Remélem egyszer eljutok én is a Joulupukkihoz, vagy ha odáig nem talán Finnországig, mert akkor lenne miért újra elővennem a nyelvkönyvemet. Addig is marad a bemutatkozás és a számolás egytől tízig, ugyanis már csak ennyit tudok.

No, de a mai nap témája a Mikulás vagy Télapó, kinek hogy tetszik. Ezen belül is az igazi finn Mikulás a Joulupukki.

Az Ő hazája Rovaniemi (Lappföld, Finnország) az Északi-sarkkörön, itt található az irodája vagyis a birodalma.

Tudj meg még többet a Télapóról:

- ÉLŐBEN követheted a munkanapját online 9:00-19:00 között. Felnőttek és gyerekek egyaránt sorban állnak a Télapónál :-) Pár szó és a fotózás sem maradhat el.


Live streaming video by Ustream


- Novemberben a Télapó még játékokat tesztelt, erről blogjában számol be, követheted Őt itt.


- A Télapó segítői a manók. Manó Ferdie, szintén blogot vezet, és leírja, ha történik valami. Például azt, hogy nemrég új rénszarvas született.

 Ferdie a manó és a Télapó.

 Alba a rénszarvas.

 Munka közben.


-Íme egy kép ahogy ritkán látni a nagy fehér szakállt.

Horgászat közben, jó időben.

Szép Mikulás napot kívánok mindenkinek.

fotók forrása: http://santaclauslive.com/en/

Miku-Miku-Mikulás!

Porcukorral tele zsákom
kihasadt egy jeges ágon,
szánom fennakadt a vámon -
nem jöhetek. Szánom-bánom.

Darvas László

Itt van már az udvaron.
Toporog a hóban.
Teli zsákja a tiéd,
dúskálhatsz a jóban.

Gazdag Erzsi

- Te, Mikulás! - szólt nagyot ásítva, miután szárnyra keltek egy újabb város felé. - Mondd, te kitől kapsz ajándékot!?
- Az én ajándékom a gyermekek mosolya...

Zeke László

December 6.

Eljött a december
ama neves napja;
Melyen a Mikulás
felpattan a bakra.

Minden földi jótól
roskadozik zsákja;
Szerte a világon
sok kisgyerek várja.

Habár a hidegtől
összekoccan foga;
Repíti a szánkó,
nem hátrál meg soha.

Kiscipők és csizmák
ajándékkal telnek;
S reggel boldogságtól
ragyog minden gyermek.

Kurczina Terézia

forrás

forrás

Boldog Mikulás Napot!

Egy kis móka mára.

Mikluás nap Krisztina üzenettel

A hagyományos ünneplés a városokban és a falvakban az álarcos, jelmezes játék (alakoskodás) volt Miklós-napon, december 6-án, amely nyugatról érkezett Magyarországra. Nem ismert, hogy a népszokás mikor került pontosan Magyarországra, a 18. század végén megjelent tiltás árulkodik először jelenlétéről. A tiltás oka a gyermekek ijesztgetése volt, mivel nem a ma ismert, jókedvű, pirospozsgás Mikulás járt házról házra, hanem egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgető rém, aki egyszerre jutalmazott és büntetett.

Többféle eredetmagyarázat alakult ki, a legelterjedtebb álláspont szerint a rémisztő alak Odin germán főisten továbbélése, akinek kettőssége, a jó és a rossz mutatkozik meg a december 6-i szokásban: jóságos alakja ajándékot oszt, míg büntető alakja ijesztgetett. A falvakban egészen a 20. század utolsó harmadáig élt a lánccsörgető alakoskodás, akit végül kiszorított a jóságos Mikulás.

Az ajándékosztogató, mosolygós, piros ruhás Mikulás a városokban jelent meg először a 19. század végén, valószínűleg függetlenül a Miklós-napi szokástól. A kipucolt cipőkbe és csizmákba ajándékot rakó, éjjel közlekedő Mikulást egyre inkább összekötötték Szent Miklós személyével: amíg a 19. század végén megjelent szótárak a szent püspöki munkáját emelték ki, addig 20. század első felében már jótékonysága került a középpontba, a mai lexikonok pedig szinte csak az utóbbiról emlékeznek meg.

A Mikulás a Miklós név szlovák változata. A köztudatban december 6-a hagyományos elnevezésének számít a Télapóval szemben – tévesen. A szokás és a kifejezés csak 19. század legvégén érkezett Magyarországra, így csupán harminc-negyven évvel idősebb, mint a Télapó szó.

A Mikulás alakját és az édességet összekapcsolja a csokoládé-Mikulás. Magyarországon 1934-ben kezdtek ilyen figurákat gyártani. A legtöbb mai kommersz csokimikulás valódi csokoládé helyett kakaós bevonómasszából készül, amelyben a kakaóvajat olcsóbb növényi zsiradékkal helyettesítik. 2006-ban 8000 tonna csokimikulás készült Magyarországon.

forrás: wikipédia

 

Advent 2dik vasárnapja és a Mikulás /The second sunday of advant and Santa Claus

TÉLAPÓ ITT VAN ...

Hát ez is eljött. 2009 -ben is itt a Mikulás v. finnül Joulupukki.

Továbbá ne felejtsétek, ma kell meggyújtani a második adventi gyertyát is.


Szép napot kívánok mindenkinek.


Ja igen, és még egy dolog Mikulás v. Télapó?

Miklós-nap
A hagyományos ünneplés a városokban és a falvakban az álarcos, jelmezes játék (alakoskodás) volt Miklós-napon, amely nyugatról érkezett Magyarországra. Nem ismert, hogy a népszokást mikor került pontosan Magyarországra, a 18. század végén megjelent tiltás árulkodik először jelenlétéről. A tiltás oka a gyermekek ijesztgetése volt, mivel nem a ma ismert, jókedvű, pirospozsgás Mikulás járt házról házra, hanem egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgető rém, aki egyszerre jutalmazott és büntetett.

Többféle eredetmagyarázat alakult ki, a legelterjedtebb álláspont szerint a rémisztő alak a germán főisten továbbélése, akinek kettősége, a jó és a rossz mutatkozik meg a december 6-i szokásban: jóságos alakja ajándékot oszt, míg büntető alakja ijesztgetett. A falvakban egészen a 20. század utolsó harmadáig élt a lánccsörgető alakoskodás, akit végül kiszorított a jóságos Mikulás.

Mikulás
A Mikulás a Miklós név szlovák fordítása. A köztudatban december 6-a hagyományos elnevezésének számít a Télapóval szemben – tévesen. A szokás és a kifejezés csak 19. század legvégén érkezett Magyarországra, így csak harminc-negyven évvel idősebb, mint a Télapó szó. (A kortársak különben a Mikulás elnevezést ellenezték szlovák eredete miatt.)

Az ajándékosztogató, mosolygós, piros ruhás Mikulás a városokban jelent meg először és valószínűleg független a Miklós-napi szokástól. A kipucolt cipőkbe és csizmákba ajándékot rakó, éjjel közlekedő Mikulást egyre inkább összekötötték Szent Miklós személyével: amíg a 19. század végén megjelent szótárak a szent püspöki munkáját emelték ki, addig 20. század első felében már jótékonysága került a középpontba, a mai szótárak pedig szinte csak az utóbbiról emlékeznek meg.

Érdekes tévhit, hogy a Mikulás kövérkés, jókedvű, piros ruhás megjelenését az egyik (piros színéről elhíresült) üdítőgyártó cég találta ki 1931-ben. Egy korábbi magyar gyermekkönyv (1928) hasonló megjelenéssel ábrázolta a Mikulást, így ez a feltevés nem állja meg a helyét, bár a cég minden bizonnyal hozzásegítette az öregapót a világhírnévhez.

A Mikulással kapcsolatos elképzelések is megváltoztak a globalizáció hatására: míg a két világháború között a Mikulás a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a jelenkor Mikulása a Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, a segítők pedig általában elmaradnak mellőle.

Télapó
A tél és az apó szavak a finnugor időkből származnak. Elterjedt nézet, hogy a Télapó kommunista szóalkotás, ami ebben a formában téves feltételezés. A Télapó kifejezés a 20. század első harmadában keletkezhetett, már a két világháború között is használták a Mikulás szó szinonimájaként.

A kommunista diktatúra valóban erőszakosan előtérbe tolta a kifejezést, ám egyeduralma csak a Rákosi-rendszerre terjedt ki, amikor kötelező volt használata. Ezután a gyermekkönyvek és a folyóiratok vegyesen emlegették a Mikulás és a Télapó szavakat.

Szemben a fenyőünneppel – amely nem tudott gyökeret ereszteni – a Télapó kifejezés beépült a magyar nyelve, számos gyermekdal, vers, mondóka és mese révén pedig a most felnövő generáció is megtanulja. Az erőltetett használat miatt az a benyomás alakult ki, hogy a kifejezést azért alkották, hogy megfosszák december 6-át vallásos jellegétől, ám a valóságban a kommunista diktatúra nem feltalálta, „csak” használta a Télapó kifejezést.

Forrás: http://www.unnep.eu/nepi-unnepek/mikulas-vagy-telapo.html