Kicsit meglepő a megnevezése
annak a mozgalomnak, ami hazánkban is sok-sok követőre talált már. Tavaly
ősszel olvastam róla először. Nem újabb divatos csodadiétáról van szó, hanem
egy ésszerű, nagyszerű ötlet megvalósításáról.
Napjaink legnagyobb problémája az
élelmiszerek agyon vegyszerezettsége. Minél messzebbről jön, számomra annál
„gyanúsabb”: vajon mi érlelte, mi tartja el? Vajon hogyan, mennyi ideig szállították,
hogyan tárolták? Nem romlott-e? … De ugyanígy az is felmerül bennem, hogy miért
vennék külföldit, ha van hazai, közeli, saját is…
Ha a főzéshez, befőzéshez az
alapanyagot a lakóhelyed környékén, egy kb. 50 km-es sugarú körben vásárolod,
akkor már ezek a kétségek a felükre, harmadukra csökkenhetnek. Persze az a
legjobb, ha van saját almád, borsód. De mindenkinek sajnos nem lehet kertje.
Érdemes kicsit kutatni,
érdeklődni a környezetedben: a környező falvakban, munkatársaktól, ismerősöktől
kérdezgetni, vajon ismernek-e jó lelőhelyeket. Hol adnak el háznál tojást,
gyümölcsöt, bort, pálinkát (jó, e két utóbbi nem annyira alapanyag, de fontos
konyhai kiegészítő lehet), zöldséget.
Van a közeledben termelői piac?
Látogass ki! Sokszor már a látványért, a társaságért is megéri! Ha mész
valamerre a környező falvakon át, nézz körül, nincs-e kint a kapuban valahol
tábla, hogy körte, tojás, méz, paprika stb. eladó! Olykor még becsületkasszával
is találkozhatsz. Csak nyitott szemmel kell járnod! Az is előfordulhat, hogy
valakivel tudsz cserélni, ha neked is van valamiből sok: eperpalántát almára,
tököt uborkára, zöldbabot paprikára…
Mi ebben a jó? A felfedezés
öröme, a beszélgetés, a cserebere izgalma...
De az sem elhanyagolható, hogy
kialakulhatnak helyi kis közösségek, piacok, támogathatod a kedves nénit,
bácsit a faluban. Vagy ha piacra jársz, „törzsvásárlóként” térj vissza hozzájuk!
Még akár engedményekre, plusz meglepetésekre is számíthatsz tőlük. Mellesleg
neked biztosan lesz mindig friss tojás, egy kis vargánya, a legszebb palánta.
Az sem utolsó szempont, hogy a megvásárolt áru mellé ötleteket is kapsz, hogy a
dolgozd fel vagy tartósítsd őket. Nézz végig a savanyúságot árulók asztalain!
Biztosan nem fogsz üres késszel, szatyorral távozni, ha szerencséd van, meg is
kóstolhatod a finomságokat. Aztán jut mellé kis méz, házi levestészta, kis
töpörtyű…
Az 50 km-es diéta, láthatod, nem
ördöngösség, hiszen nem igényel több időt, mint mikor amúgy is bevásárolsz.
Fotó és írás: Baloghné Biró Mária
legelső fotó: Hungarian Provence
1 megjegyzés:
Az Én kis falumban pár éve van termelői piac. Sajnos az emberek nem nagyon érdeklődnek...egyszerűbb a közeli szupermarketbe elmenniük. :( Pedig olyan szép áru van:jómagam is szoktam néha kecskesajtot árulni (bár szerencsére a legtöbbet már háztól elviszik). Az idén pedig meglepetéssel készülök-majd a blogban is lesz szó róla. De a helyi piacot fogom előnyben részesíteni az bizti és Én is mindenkit csak erre tudok bíztatni! :)
Megjegyzés küldése