Eötvös Károlynak nem csak az Utazás a Balaton körül c. műve létezik, de én most mégis ebből csemegézek.
Álljon itt pár idézet, hogy a napod szebb legyen, hogy ha újra a Balaton felé visz utad, másképp lásd.
"A romnak van szépsége. Tetőtlen falak, merész oszlopok, düledék kövek,
mohos üregek, egykori ajtók és ablakok óriás nyílásai, vihar süvöltése a
nyílásokon, forgószél tánca a falromok között, vércsebagoly a falak
odúiban, vadvirágok hervadt bokrai az ormokon. Mindenütt az elmúlás, és
mégis élet mindenütt. Emlékek a múltról, szájról szájra szálló
hagyományok az embereknél, képzelet és andalgó érzések széppé teszik a
puszta várat."
"Szigliget mögött a gulácsi és tóti hegycsúcsokon rezeg még az esti
napsugár. Puszták, kopárak, legelőnek is soványak, se szőlő, se erdő, se
hajlék oldalukon. De alkatuk csodálatos; egészen olyan, mint az
egyiptomi piramisé. Kotlóstyúk mellett csirkéi: úgy állnak az öreg
Badacsony mellett az ifjú sziklakúpok."
"Egyszer láttalak életemben, de mintha mindig ismertelek volna, amióta élek. Úgy érzem, mintha a szívemhez nőttél volna."
"Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna. Valami önkéntelen kiáltás
jött ajakamra. Azután néztem, néztem, mereven néztem. Lelkemet bámulás,
gyönyör, ihlet, kimondhatatlan érzés ragadta el. Sohase álmodtam ilyen
szépséget. Sohase láttam, sohase hallottam, sohase olvastam ehhez
hasonló tüneményt. Kúpok fénylő orommal, szőlőhegyek zölden ragyogva,
erdők fekete foltjai, zöld mezők, arany vetések, száz falu, ezer hegyi
hajlék, csárdák, malmok, útszéli sorfák, patakok, csatornák, magas
bércek, fehér házak, korhadt és mégis fényes várromok, Szent Györgynek
és Badacsonynak komoly fensége, s az a Balaton mintha rám nevetne, s az a
nádas mintha nekem súgna-búgna, s a látásnak messze határán égnek,
földnek, Bakonynak, Tihanynak, tengervíznek édes ölelkezése, bizalmas
összehajlása, s mindez egymást kerülve, váltogatva, kergetve, egymással
összejátszva s a hátam mögött nyugvó nap arany sugarával ragyogón
fölékesítve: íme, ez a kép rohanta meg lelkemet. A jelennek minden
élettünete, sok százados múltnak minden árnya, természetnek ősalkotásai,
emberkéznek apró szép dolgai együtt, egymás mellett. Van-e még ily
ragyogó foltja több a kerek világnak?"
"Harminchat falunak harangszavát hozza el hozzám a mély csöndben a
lengedező keleti szellő. Áhítat, fohász, imádság lepi meg a lelket.
(...) Hozzám isten szerelmének dala zeng a harangok szavában. Ahol
állok: Szent György hegye elzárja előlem Csobánc várának és Hegyesd
várának omladékait, de a harangok szavában s a nyugvó nap visszavert
fényében én azokat is érzem."
"Ott áll Szent György hegye. Néma méltósággal, fenséges nyugalommal. Ez
is kúp. Ez is tűzhányó volt millió év előtt. Hatalmas vállain duzzadnak
az izmok. Minden izomduzzadás óriási sziklagombolyag. Az egész hegy
mégis kerek, valami csodálatos szerszámmal simára, gömbölyűre faragta az
alkotás. Nem is hegy ez, hanem dombormű."
"A
Lesence-völgynek és Szigligeti öbölnek nyugati oldala leírhatatlan.
Száz költőnek száz dala se tudja szépségeit elszámlálni. Hacsak festő és
szobrász nem jön segítségére. És még az se elég. Lélek kell ide, mely
érezni tud és rajongani, s minden ízében magyar."
Az idézetek innen: http://www.citatum.hu/konyv/Utaz%E1s_a_Balaton_k%F6r%FCl
**
Részlet: Tihany c. fejezet
**
Aki még nem olvasta a könyvet, megteheti akár online is.
Én éppen most szerzem be könyv formájában is.
Neked melyik a kedvenc helyed a Balatonon?
Korábbi írásom:
http://hungarianprovence.blogspot.com/2011/06/szepkilatas-balatonra.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése