... avagy a fánkok diadala a konyhámban - vendégposzt + recept / ... or triumph of the donuts in my kitchen - guest post+recipe

Vízkereszttől hamvazószerdáig, avagy a fánkok diadala a konyhámban

Január elején a kaposvári színházban tartott újévi koncerttel számomra lezárul az előző év, kezdetét veszi az új. A karácsony előtti időszak izgalmát, nyüzsgését látszólagos semmittevés, unalmas hétköznapok sora váltja fel….egészen január 6-ig! 

Akkor kezdetét veszi a vidámság ideje, a farsang., és tart egészen  a húsvét előtti böjtig. Nálam ezt az jelzi, hogy előkerül az összes szakácskönyv, minden netes recept, hogy a legtutibb fánkreceptet megtaláljam. Végül mindig ugyanott kötök ki, mert járt utat a járatlanért… Szóval az örök befutó, ha szalagos fánkról van szó: Horváth Ilona! Ennél megbízhatóbbat még nem leltem. Ha farsang, akkor fánk!

Így volt ez idén is! De miért szalagos a szalagos? Mindenki másra esküszik. Én amondó vagyok, hogy a kelesztésen és a sütésen múlik minden. Idén is szép szalagos, illatos lett. Ez utóbbi tulajdonságát a finom rumnak köszönhették fánkocskáim.

De honnan is ered maga a fánk?

A fánk eredete egy megözvegyült bécsi péknéhez kötődik a hagyomány szerint. Az asszony maga vezette a pékséget a férje halála után. Sokszor alig győzte a munkát, annyian álltak nála sorba. Ahogy az lenni szokott, sokan morogtak a várakozási idő miatt. Az asszony megelégelve a vevők türelmetlenkedéseit, a kezében lévő kenyértésztadarabbal célba vette a leghangosabb várakozót. Ám a tészta a tűzhelyen szépen megmelegedett zsírba esett, és szempillantás alatt aranysárgára sült. Így a véletlen jóvoltából megszületett a fánk, s az asszonyság után Bécsben azóta is Krapfen-nak neveznek. Nálunk a XIX. században terjedt el ez a finom édesség.

Nos, a szalagos volt az első idei remekem, nagy sikert arattam. Finom házi baracklekvárral az isteni – egyesek szerint. Férjem fél üveggel elfogyasztott. Én azonban a saját recept szerinti áfonya- fekete ribizli –szeder lekvárommal falatozgattam.

Íme a szalagos, illatos büszkeségeim:

A nagy sikeren felbuzdulva úgy gondoltam, mégis újítok. Egy lapban találtam meg a belga sörös fánk receptjét. Elkészült. Először és utoljára. Férjemmel úgy döntöttünk, ezt egyék a belgák. Öreg Poirot biztos kedvelné…

A képet azért megosztom veletek. Így egész jól néz ki, de a túl ropogós héj a túl semmilyen tésztával nekünk nem tetszett.

Nem hagyhattam annyiban, hiszen hol van még a farsang vége! Idén úgyis sokáig tart, hiszen az utolsó nap, hamvazószerda húsvét előtt 40 nappal van, tehát most március elejére esik. Van még időm bőven – gondoltam. És a csörögefánkot is imádjuk mindketten. Nosza, ismét Horváth Ilonkát elő! Élesztő, liszt, satöbbi. Gyönyörűen megkelt!

Lássátok a bizonyítékokat:

Éppen azon méláztam, mi lesz ekkora adaggal, három napig esszük majd, mikor váratlan vendégek toppantak be. Soha még ekkora keletje nem volt fánknak, mint most.-)

Nálunk így telt a farsang első fele. Aki Kaposváron jár most hétvégén, az ne hagyja ki a felvonulást, hiszen megláthatja a „szépséges” Dorottyát és Karnevál hercegét!

De idén először talán eljutok Mohácsra is, hogy a busókat is meglessem, amint a telet elűzik.

Addig azonban még töröm a fejem, milyen fánkot kellene még…hoppá…rózsafánk??? No, ha elkészül, küldök nektek egy virtuális falatot!

*****

Recept

A finom szalagos a következőképpen készült Horváth Ilonka segítségével.

Mielőtt el akarjuk kezdeni a munkálatot, már előre készítsük ki a lisztet, cukrot, vajat stb. , hogy ne legyen hideg egy összetevő sem. A konyhában is legyen jó kis langyos idő, ne most szellőztessünk (majd sütés után)!

Hozzávalók 28 szép, méretes fánkhoz:

fél kg liszt

2 dkg élesztő

5 dkg vaj

2 tojás sárgája (a fehérjét műanyagpohárban lefagyasztom, aztán ha már 6 összegyűlt, kiengedem, sütök belőle püspökkenyeret, szintén Ilonka szerint – semmi baja nincs a fehérjének, simán fel lehet verni)

fél dl sütőrum (én ezt csak úgy lazán lottyintom, nem spórolok)

csipet só

kb. fél liter langyos tej

a sütéshez bőségesen olaj

Elkészítés:

A langyos, picit cukros, 3 dl tejben megfuttatom az élesztőt, 3 ek liszttel kikeverem, ebből lesz a kovászunk. Állni hagyom egy fél órát legalább. Belekeverem a 3 tojássárgáját. Horváth Ilonka javasol még bele 5 dkg porcukrot, de én ezt nem teszem bele, nekem nem hiányzik.

Hozzáadom a langyos vajat, lisztet, a maradék tejet, csipet sót.(Ezt majd érzitek, hogy kell-e még bele, előfordulhat, hogy nem elég a fél l.)

A tészta kidolgozható fakanállal, de én inkább kézzel szoktam, mert jobban lehet érezni az állagát. Először picit ragacsos, de pici lisztet adagolhatunk hozzá, de maradjon lágy a tészta!

Ha már szép, homogén a tészta, szórok egy kevés lisztet a tetejére, leterítem egy tiszta konyharuhával, langyos helyen kelesztem jó másfélszeresére. Míg kel a tészta, kiteszem a gyúródeszkát is, hogy az is langy legyen.

A megkelt tésztát a lisztezett deszkára öntöm, átgyömöszölöm kicsit. Vagy kézzel, vagy sodrófával kinyújtom, majd lisztbe mártogatott csészével kiszaggatom. Egymástól távol rakom szét a deszkán, majd letakarom, picit kelni hagyom újra, kb. fél órát.

Felmelegítem az olajat, de vigyázat, ne legyen túl forró, mert akkor jól megég csak a tészta.

A meleg olajba úgy teszem bele a fánkot, hogy a deszkán felfelé lévő oldala kerüljön alulra. Lefedve sütöm ezt az oldalt, majd megfordítás után már lefedés nélkül.

Mindig papírra szedem ki, hogy a felesleges olajat felitassa.

 Írta: Baloghné Biró Mária

(A képek Mária tulajdonai.)