****************************** Vidéken is élhet stílusosan az ember. ******************************

2010. augusztus 15., vasárnap

Kinga a kíváncsi enteriőr DJ - interjú, II. rész/ Kinga the curious interior DJ - interview, part II.


Mi a kedvenc lakberendezési stílusod?

Díjazom azokat, akik szenvedéllyel beleássák magukat egy korszak vagy irányzat „díszletébe”, megkeresik annak bútorait, gyűjtik tárgyait és szinte azonosulnak a stílussal. Szeretem az antik berendezést – a biedermeier a kedvencem – de mégsem tudnék múzeum-lakásban élni.

Szerintem a legprofibb dolog egy tető alá hozni többféle stílust és ezt az eklektikát teljesen személyes tárgyakkal, ill. műalkotásokkal megtűzdelni… Saját házamban én is folyton próbálkozom, de általában elöntenek a tárgyak, amiknek nem bírok ellenállni… Mostanában a régi szentképekre kattantam rá, melyek már kóros mértékben borítják a falakat. Idővel kiszeretek belőlük, s akkor jön majd más a könnyező szűzek és átlőtt testű glóriások helyett...

Mi volt a legnagyobb, legpozitívabb élmény, ami a munkád során ért?
 
Mint említettem, legtöbb cikkem nagyon személyes élmény eredménye, mert meglátásom szerint valakiről csak úgy lehet szemléletes képet nyújtani, ha nem csak átgyalogolsz a délutánján, hanem belemerülsz az adott helyzetébe és empatikus módon közelítesz. Az ilyenkor történő „egymásra zizzenések” és őszinte vélemények nagyot mozdítanak az emberen, főleg ha tapasztalt, idősebb művészeknél járok. Egy meglehetősen hitevesztett hangulatban mentem egyszer egy vidéki házba, méghozzá az Amerikából hazatelepült világhírű fotóművészhez. Na, gondolhatod, kezem-lábam remegett, háromszor visszafordultam… Kondor László, aki Vietnámot, Hollywoodot, és a Fehér Ház lakóit végigfotózta, most engem figyel, ahogy jövök-megyek a hobbygépemmel az otthonában. Az ő bíztatása és barátsága igazán hiteles számomra…búcsúzóul egy nagy bazsalikom-bokrétát ajándékozott fűszerkertjéből. Vagy Péterfy Gizella képzőművész, aki a cikke képeire így reagált: „jé, te az objektívvel festesz”, majd saját sült keszegeit csomagolta nekem útravalónak. Visszajárok hozzájuk, mert mesterekre mindig szükség van…


Mit gondolsz a rusztikus és a vidékies stílusról?

A legotthonosabbak! Ezt nem csak azért mondom, mert én is vidéki /győri/ vagyok és Budán is szinte falusias helyen élek, vagy mert a nyarakat egy kis balatoni településen töltöm… Saját otthonaimban is mindig szívesen alkalmaztam e stílusok bútorait egy kis polgári antikkal „nemesítve”. Ezenkívül „véletlenül” rengeteg kézműves-iparművészről írok, akik leginkább ilyen hangulatokban élnek. Sőt, épp egy vidéki stílusú anyagom terelt arra a helyre, ahol megvalósíthattam régi terveimet…
Épp négy éve augusztusban, egy szerkesztőség elutasítása után a „Kis magyar country” cikk volt az első megjelent anyagom a Lakáskultúrában, miután bekopogtam hozzájuk a kis bakonyi porta nézőképeivel. Rengeteget köszönhetek Szűcs Eszter főszerkesztőnek, aki ismeretlenül is hitt bennem, tiszteletben tartja független szerzői szabadságom és azóta is nyitott azokra a rendhagyó anyagaimra, amik más lapoknál kiütik a biztosítékot, vagy kilógnak a keretből.                  



A munkádon kívül mi a hobbid?

Jelenleg a munkám a hobbim, hisz annyira szerteágazó, hogy követnem is nehéz. Az alkotáshoz folyamatosan kellenek az új élmények, melyekkel ellátnak a barátokká lett riportalanyaim, akiknek hol kiállításaira, és performanszaira megyek, hol fesztiválokon látogatom őket vagy épp legújabb terveikbe avatnak be. Tehetségük engem is inspirál, szóhoz sem jutok szép munkáikat látva…





A munka mellett privát élményszerzésre is szakítok némi időt, imádok koncertekre és fesztiválokra járni, romkocsmákat és más alternatív helyeket felfedezni. Budapest szépségeivel 20 éve nem tudok betelni… Sajnos megszűnt az a rovatom, melyben tuti szórakozóhelyeket – fiatal designerek munkáit - mutattam be, talán még lesz módom folytatni valahol.
Mostanában a filmezés izgat, rövid klipeket rendezünk, forgatunk és vágunk a média szakos unokahúgommal. Felbátorodtunk, miután tavasszal egy kortárs fesztiválon Bubutímár Éva képzőművész kiállítását nyitotta meg egyik filmünk.
Megnézhetitek a youtube-on, „bubutimár” jelszó alatt. De kérem nem kinevetni, a következő jobb lesz…
http://www.youtube.com/watch?v=NFAuNhyiceI
Milyen jövőbeli terveid vannak?
A nagy terveim csupa közhelyek: csordultig boldog és rém gazdag szeretnék lenni a családom társaságában. Ezen kívül szabadnak maradni, minden értelemben. Idősebb koromban, amikor már belefáradtam a világjárásba, a könyveimből élnék, melyekért túllicitálnák egymást a kiadók. Egy tengerpartra néző ablak előtt írnék a gyönyörű viktoriánus házamban – mint Diane Keaton a „Minden végzet nehéz”c. filmben…
Ám a nagy álmok előtt maradjunk a jelennél: örülnék, ha idén nem kéne annyi havat lapátolni, mint az elmúlt télen. Legyen már időm saját blogot írni, weboldalt szerkeszteni, ahol társaloghatok az olvasóimmal! Addig meg – egészen pontosan a nyár utolsó napjáig - a magyar tengerre néző szobaablakom előtt írom a cikkemet, mert már rég lapzárta van.
Köszönöm, hogy meghallgattál, megnéztél és olvasol, új hírekkel várlak a facebook vizitkártya oldalán és a www.lakaskultura.hu/vizitkartya oldalon.
Böjtös Kinga, enteriőr DJ.
 
/Egy kis magyarázat a titulusomra, azaz hogy miért „enteriőr dj.” Nem tartom magam újságírónak, nem is szeretem a szót. Én csak egy kíváncsi ember vagyok… A névjegyemre kellett egy kifejezés, ami takarja mindazt, amit jelenleg csinálok. Egy barátom találta ki, hogy didzsé vagyok, vagyis gyűjtöm- pakolom- pörgetem- cserélgetem- megörökítem- és másoknak „lejátszom” az enteriőröket, ahogy egy dj. teszi a zeneszámokkal. Ezért használom azóta és tetszik, hogy elsőre senki sem érti…/
 
 
 
 

6 megjegyzés:

jutka írta...

Nagyon elvezem a sok szep kepet az erdekes es szellemes bejegyzesekkel!
Minden jot sok szeretettel.

BéJé írta...

Fantasztikius élmény betekinteni Kinga lelkén keresztül, mások lelke által vezérelt, és kialakított enteriőrökbe. Az igényes vidéki külső-belső ellazít, gyönyörködtet, feltölt, épít. Köszönöm, hogy részese lehetek az élménynek. Az "enteriőr dj. pedig rendkívül találó, frappáns titulus, külön gratula!

Jacque írta...

Lindo Blog !!!!!!!!!!

Kiss

Jacque

SDAnita írta...

Koszi a cikket !
A masodik resz is elmeny volt !

A kapolcsi haz belso atalakulasanak mindket momentumat lattam eloben. Az ott kiallito ket keramikus pedig fantasztikusakat alkot !
Kinganak koszi a kepekert !

Gigike írta...

Sziasztok!

Ha van kedvetek kukkantsatok be az én oldalamra is- főként kreatív munkákkal foglalkozom.Ötleteket meríthetsz.
http://gitta-dolcevita-countrystyle.blogspot.com/

Dekor es Mentha írta...

Fantasztikus volt olvasni a cikkedet. És köszi, hogy bemutattad nekünk Kingát. A fényképek sokat segítettek, hogy elképzeljem milyen hangulatúak lehetnek a cikkei.