Ibolya íz-lelő játékkal

Megjelent Halmos Mónikának, az ehető virágok szakértőjének legújabb könyve az Ibolya íz-lelő. Immáron ez a harmadik virágos szakácskönyve ( a Rózsakóstoló és a nagy sikerű Levendula szívvel-lélekkel után), melyben nem csak érdekes és finom recepteket találhatunk, de érdekességeket is magáról a virágról. A poszt végén megnyerhető Mónika ibolyás könyvének egy példánya, dedikálva!

"Ha valaha az életben bánatos leszel, mindig menj ki egy közeli erdőbe és minden fában, minden bokorban, minden növényben és állatban érezni fogod Isten jóságát és mindenhatóságát."

(Sisi, osztrák romantikus film, 1955)

Gondolták volna, hogy a szerény kis ibolya, amely a hóvirág után a másodikként bizonygatja nekünk, hogy itt a tavasz, Néró császár egyik kedvenc desszertjének ízesítőjeként vonult be a történelembe?

És arról hallottak-e, hogy Erzsébet királyné, vagy ahogyan inkább ismerjük, Sissi kedvence volt az ibolyafagylalt, a kandírozott ibolya?

Találtak-e ibolyás recepteket a dédi féltve őrzött szakácskönyveiben? Hiszen már az ókorban is használták az ibolyaesszenciát szerelmi bájitalok készítésére, Shakespeare Szentivánéji álom című darabjában is ebből készítenek szerelmi varázsitalt. A kolostorok kertjeiben virágzó ibolyák virágaiból a szerzetesek gyógyitalokat főztek Azóta az ibolya gasztronómiai megbecsülése csak egyre nőtt, bár az utóbbi időben kicsit a feledés homályába veszett.

A szelíd virágok különleges illatkompozíciója, amely titokzatos fel-és tovatűnő hatással van több érzékszervünkre is, a legfinomabb ízek egyikét nyújtja. Az ibolya színe a királyi lilához húz, a luxus és kifinomult ízlés színe. Ugyan csak rövid ideig élvezhetjük e kicsinyke virágok íz-üzenetét, ez annál inkább sarkallhat arra, hogy az utolsó szirmáig kiélvezzük a tavasz illékony íz-ajándékát.

Az antik mítosz szerint az ibolya, azaz annak latin elnevezése, a viola az Io névből ered. A görög főisten, Zeus állítólag annyira szeretett egy Io nevű ifjú szüzet, hogy féltvén őt felesége haragjától, inkább üszővé változtatta a lányt, amely ezután mindig egy ibolyamezőn legelészett. Emiatt évszázadokon át az ibolya a termékenység, elsősorban pedig a szerelem jelképe lett. Egy másik görög monda szerint e törékeny virágok Persephoné, a tavasz istennője lába nyomán keltek életre.

Nemhiába nevezik illatos ibolyának, ugyanis leggyakrabban használt „része” nem más, mint ellenállhatatlan, édes illata. Virágjából Dél-Franciaországban és Olaszországban olajat készítenek, mely a világ egyik legdrágább illóolaja.

Az ibolya az ehető virágok egyik legismertebbje. Tavasszal az ibolya az első növény, amely ehető virággal örvendeztet meg. Erős illata, édes aromája sokféle módon történő felhasználást tesz lehetővé. Nagyobb, kerti változatit éppúgy használhatjuk, mint az apróbb, ámde illatosabb, vadon termő fajtákat. Az ibolya virágait teljesen kinyílt állapotban szedjük, lehetőleg a reggeli harmat felszáradása után: ízük, aromájuk ekkor érvényesül a legjobban, s ekkor a legszebbek is.

Az ibolya gyógynövény is egyben: friss, vagy szárított virágának forrázata hörghurut, köhögés, álmatlanság, fejfájás elleni teákban alkotórészként vagy idegnyugtató, köptető, izzasztószerként is használható, tehát mint gyógynövény is jelentős. Különleges teakeverékekben is kitűnően érvényesül aromája, tehát egy esti, pihentető hatású és kellemes álmokat kívánó teakeverékből soha nem hiányozhat.

 Érdekességek:

A kínai festészetben a violaszín a harmóniát jelképezi, a vörös yang és a kék yin keverékeként, míg a hinduizmusban a hetedik, koronacsakra színe.

Az ibolya bizonyos lepke és pillangófajok lárvájának elengedhetetlen tápláléka.

Homéros ábrázolásában Zeus és Héra esküvőjén a nászágy egy puha ibolyaszőnyeg volt.

Az ibolya magjait hangyák hurcolják szét, amelyek a mag függelékét (hangyakalács) ragadják meg, majd hosszabb táv megtétele után elejtik a magot, s a hangyakalácsot "jutalmul" megeszik.

A német költő, Goethe erdei sétáira mindig vitt a zsebében ibolyamagokat, amit aztán szétszórt, így köszönve meg a természetnek a sok szépséget.

Legtöbbször az egészen pici dolgok teszik nagyszerűvé a világot: mint ahogyan az aprócska ibolyavirágok a mindennapok konyháját emelhetik a legmagasabb gasztronómiai élmények csúcsára. Ibolyás receptgyűjteményünk egészen egyszerű alapanyagokból elegáns és bájosan kedves finomságok elkészítéséhez szeretne kedvet csinálni, ibolyára hangolva.

"Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának, és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell, hogy egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van."

(Wass Albert)

Írás és fotók: Halmos Mónika

http://www.halmosmonika.hu/index.php/hu/

Ha van kedvetek csatlakozzatok Mónika Facebook oldalához is, ahol naprakészek lehettek a virágok ügyében, katt ide. 

JÁTÉK

 Mónika felajánlásában egy darab dedikált Ibolya íz-lelő szakácskönyv, melyet Ő maga postáz el a szerencsés nyertesnek. 

Vagy itt játszol velünk és a eme poszt végén hagysz egy kommentet, 

vagy a Hungarian Provence Facebook oldalán likeolod az ibolyás posztot ITT.

Sorsolás: random.org-al.

A játék 2014.03.10.-16. között zajlik. 

A változtatás joga fenntartva.