****************************** Vidéken is élhet stílusosan az ember. ******************************

2013. április 22., hétfő

Levendulaünnep a kiskertben



Mert tudunk arról, hogy van nálunk Tihanyban a Levendula Fesztivál, aztán ott van a számos francia levendulaünnep is, a legnagyobbat Salut-ban rendezik meg. De megemlíthetném még Angliát és így tovább...

Megmondom őszintén olyanról még sosem hallottam, hogy egy család, akik szintén levendula imádó, saját levendulaünnepet tart itthon. Hogyan? Stílusosan, tele ötletekkel, barátokkal és levendula illatfelhővel. 

Remélem mások is kedvet kapnak egy hasonló ünnephez, vagy összejövetelhez. 

Modeszta vendégcikke következik.


"Olyan egyszerűnek tűnt az egész…csak összejönni a barátokkal, kollégákkal egy szép nyári napon, mert nyár van és a nyár szép, ennek is lehet örülni felhajtás nélkül. Senki ne hozzon ajándékot, csak egy tányér sütit. Hogy lássuk egymást, együtt legyünk, játszhassanak a gyerekek. Hogy együnk egy jót, beszélgessünk. Csak úgy. Mert a kerti ünnepség jó, mint minden a kertben, ha örömmel tesszük.





Több éve építgetjük már a sorházkertünket a férjemmel ketten, kertész segítsége nélkül. 




Ez volt mindkettőnk vágya: egy díszkert vidéken, kis veteményessel, fajtagazdag beültetéssel, kis tóval, sziklakerttel, formára nyírt buxusokkal. Színekkel, hangokkal, illatokkal minden évszakban. Jó levegő, nyugodt esték. Mindez jól tervezve, finoman összehangolva. Egy saját birodalom, ahol valóban kipiheni magát az ember, ahol jó játszani, amit öröm és nem nyűg gondozni.
Sokan kérdezik, hogy van erre időnk…de hát ezért akartunk annyira kiköltözni Budapestről! Igaz, nem túl messzire, mert a munka a városhoz köt minket. De ennyi év után elmondhatom, a vidéki élet is lehet hobbi. Ezt nem lehet máshogy, csak ha nagyon szereti az ember.






Az egyik legkedvesebb virágunk a levendula. Mint mindennek, ennek a növénynek is ügyesen kellett megtalálni a helyet egy sorházi kertben, hogy a lehető legjobban érvényesüljön. Igaz-e vagy sem, hogy a levendula segíti a rózsák egészségének megtartását, nem tudom, de a társítás tökéletesen sikerült. Bontott téglából a férjem épített oszlopot a kis rózsakert közepére, ezen üldögél a napóra. Körülötte a levenduláink, s ahogy minden növény szépen erősödött az évek során, a levendulák is szorosan összebújtak az angol rózsákkal.





Több pihenőhelyet is kialakítottunk a kertben, az egyiket, a kör alakú padot is levendulasor öleli körül. Virágzás idején gyönyörű, de ha megfelelően gondozzuk a levendulasövényeket vagy bokrokat, akkor egész évben formás díszei a kertnek.








A kert is akkor a legszebb, mikor a levendula teljes díszbe fordul. A három éves töveink is olyan pompázatossá fejlődtek, hogy adta magát az ötlet: ezt meg lehetne ünnepelni. A családunkban mindenkinek télen van a születésnapja, gondolat gondolatot követett és tudtam: ebből hagyomány lesz, minden nyáron levendula ünnepség a kertben.









Egy kis kreatív elfoglaltságra mindig kész vagyok, természetes, hogy a díszítés nagy része a varrógépem alól került ki. A kiegészítők színét is levendulásra hangoltam.







Levendula tea, napsütés, barátok, és persze egy kis éneklés a kertben, mert zenész embereknél előbb-utóbb elkezd énekelni valaki, ha együtt vagyunk:-)







Kitettem egy kézműves asztalt a fűre, ahol mindenki kedve szerint készíthetett levendulás díszeket.




Épp olyan lett az ünnep, mint amilyennek szerettük volna…Azóta már learattuk itthon a virágokat, s ahogy látom száradni őket, örömmel gondolok vissza arra a napra.

Nos, vidéken élni jó…"






Fotók és szöveg: G. Kovács Modeszta






Nincsenek megjegyzések: