Bizonyára hallottak már arról, hogy a grafológiát pályaválasztási tanácsadás során is használhatják. Nem csak a nyolcadikból kikerülő, döntésképtelen, saját képességeiket nem ismerő lurkókra gondolok, hanem felnőttekre is. Akik esetleg egyik munkahelyről a másikra csapódnak, de sehol sem találják a helyüket – mert valójában nem tudják, mi „állna” nekik jól, mihez van tehetségük, készségük. Ilyen esetekben is segíteni tud a grafológia.
Természetesen a grafológus nem mondhatja meg, hogy az illető menjen el színésznek vagy legyen varrónő, csupán irányt mutat. A pályaválasztási tanácsadáshoz viszont nem árt tudni, milyen tulajdonságokkal kell(ene) rendelkeznie a duktornak (aki az írásmintát produkálta) egy adott szakmához.
Milyennek kellene lennie például egy lakberendezőnek, milyen jegyeket kellene észrevenni az ő írásában?
Mindenkinek talán az jutna először eszébe, hogy egy lakberendező szereti a szépet. Ez nyilván így is van, ez azonban önmagában nem elég ahhoz, hogy jól is végezze a munkáját. Nem árt, ha van arányérzéke, fantáziája, és kellő tárgyi ismerete is – akár a művészettörténetre gondolunk, akár az összeillő anyagok ismeretére –, vagyis megfelelő intelligenciával és tudással kell rendelkeznie.
Persze, a lakberendezés nem annyira magányos szakma, amennyire elsőre látszik. Az ezt művelőnek együttműködőnek is kell lennie, hiszen nem a saját elképzeléseit kell megvalósítania, hanem a megrendelőét. Bizonyára van, amikor szabad kezet kap egy lakás vagy iroda berendezéséhez, de ehhez is meg kell ismernie valamennyire a megrendelőt, hogy tudja, mi illene hozzá, mi tetszene neki. Ha pedig valaki túlságosan magának való vagy önző típus, az nem fog efféle apróságokkal foglalkozni. Tehát feltétlenül szükséges nyitottnak lennie, a másik emberre és más ötletekre egyaránt.
Az sem árt, ha közvetlen, barátkozó természetű – persze most nem arra gondolok, hogy kíváncsian fürkéssze ki a megbízó legféltettebb titkát is, de aki a legkisebb érdeklődést sem mutatja a másik ember iránt, az nem fog rátalálni a hozzá illő stílusra.
Természetesen elengedhetetlen (szerintem), hogy jó tervező legyen az illető, az sem árt, ha szereti a rendet és objektíven meg tudja ítélni, hogy amit kitalált, az jó-e.
Amint ebből a néhány sorból is látszik, a szakmákkal nehéz dolgunk van. Sehol sincs lefektetve, hogy egy-egy foglalkozás milyen tulajdonságokat kíván meg a művelőjétől, egy-két általánosságtól eltekintve. Ezért kicsit magunkra vagyunk hagyatva, ha pályaorientációs kérdéssel fordulnak hozzánk. A helyzet akkor sem könnyű, ha pályaalkalmassági kérésről van szó – de ez már egy másik téma…
Tóth Brigitta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése