****************************** Vidéken is élhet stílusosan az ember. ******************************

2011. május 4., szerda

Kövess! - Interjú Krisztinával

Szeretem ezt az interjút.

Viki megkeresett egy hete. Média szakdolijához kellett blog témában egy interjú. Ő engem választott, mint kedvenc blogosa. Köszönöm! -)

Jó kis kérdéseket kaptam. Élmény volt rá válaszolni. Sőt! Újabb részletek derülnek ki rólam.

**************************


„County Roads, take me home…”

Egy blog arról, ahogyan az élmény örök szerelemmé változik.

Krisztina elsőként jelent meg a lakberendezés blog fórumán – nászútján találkozott először ezzel a stílussal, mely élete meghatározó pontja lett idővel - de ez koránt sem mondható egy hétköznapi történetnek, hiszen változatos és egyedi témákban kezd napról napra új bekezdéseket, követése felér a legkeresettebb szakkönyvek olvasásával.

Megkérdeztük hogyan látja saját magát, blogját, mik a tervei és úgy egyáltalán mit is gondol a blogolásról, mint a jelenkor modern önkifejezéséről.


 
Milyen ötlettől vezérelve indítottad el a blogot? Régóta tervezted, vagy valaminek a hatására döntöttél így?

Mindig is szerettem szórakoztatni az embereket, ismerősöket. Kreatívnak tartom magam, de nem a kézművesség terén, hanem a szervezés, az ötletek, és az írás terén. Tinédzser koromban volt egy rajongói weblapom, amit szintén én készítettem, illetve 17 évesen újságot nyomtattam a magam módján a rajongói klub tagjainak. Mindenki csak ámult. Sikeres volt az is.

Az ötlet a nászút (Provence-ban) és az építkezés után fogant meg bennem. Tudtuk, hogy a ház country stílusú lesz. Ehhez gyűjtöttem anyagot a netről és külföldi szaklapokból. Persze akkor még itthon szinte senki nem foglalkozott ezzel a témával. Ma már jó pár hasonló blog létezik, illetve a lakberendezési újságokban is több ilyen stílust látni.

 
Miről is szól pontosan a blogod, van-e fő csapásvonal, amit követsz?

Egy életérzést közvetít a vidékről. Ahogy egy kedves ismerősöm megfogalmazta: Provencei életérzés a Dél-Dunántúlról. Vidéken is élhet stílusosan az ember. Több téma található meg benne: hazai, olasz, és francia country-rusztikus lakberendezés, dekoráció, hangulat, vidék, stílusok, ötletek, kulinária.

Igyekszem ebből a sok témából úgy válogatni, hogy nagyjából egyensúlyban legyenek.


Milyen életutat jár be a blogod? Le tudnád írni, hogy a gondolat megszületésétől, hogy aktív blogger legyél hogyan jutottál el a jelenlegiekhez?

A blog is sokat fejlődött ez alatt a bő másfél év alatt. Júliusban lesz két éves. Olyan, mintha a gyermekem lenne. Először nem írtam, vagyis nem posztoltam minden nap. A nagy áttörést a „Facebook” hozta meg. Egy éve regisztráltam oda is a blogot. Ma már napi szinten egy, vagy több poszt kerül fel az oldalra. Függő lettem, de nem csak én, hanem az Olvasók is. Egyszerűen imádom őket, nagyon aranyosak. Főleg, hogy van egy kemény mag.

Néztem más hasonló külföldi blogokat a kezdetekkor. Még ma is. Sőt, sokakkal jó barátságban vagyok. Nálam az aktív szó azt jelenti, hogy napi szinten van valami újdonság a blogon. Hisz akkor az Olvasó visszatérő lesz. Mára megtaláltam a saját utam és stílusom.

 
Volt fordulópont az írás közben? A kezdetekhez képest alakult a blogod stílusában, vagy akár mondanivalójában?

Olyan fordulópontra gondolsz, hogy abbahagyom? Nem, soha. Nem ért még olyan nagy negatív hatás a bloggal kapcsolatban. Ami persze jó.

Aki követi a blogot http://www.hungarianprovence.blogspot.com tudja, most zajlik/zajlott egy logóverseny. Nagyon tetszett az Olvasóknak, kiélhették a kreativitásukat. A stílus most is alakul, hisz új logó és design várható. Abszolút letisztult lesz. A témák is egyre csak szaporodnak, de úgy érzem, még beleillenek a mondanivalóba.

 
Ki és mennyiben támogatott a blog létrehozásában, továbbá a fejlődésében? Voltak-e nehézségek, „buktatók”?

A blogot egyedül hoztam létre, sima regisztráció szükségeltetett csak. A designban és egy-két technikai dologban a férjem szokott segíteni. Aztán ott van még az én édesanyám. Hűűű, Ő vele jókat lehet ötletelni. Az utóbbi 5 hónapban pedig egyre több külső segítséget is kapok. A blog azzal is megajándékozott, hogy általa megismertem új embereket, mely kapcsolatokból barátságok születtek. Illetve vannak olyan területek, amit egyedül már én sem bírok, vagy nagyobb szakértelem kell hozzá. Ehhez is van segítségem.

 
Mennyire kapcsolódik a blogod témája a „civil életedhez”, munkádhoz?

Nekünk családi vállalkozásunk van, az építőiparban dolgozunk. Szerintem annyira nem kapcsolódik a témához. Viszont érdekes egy napom szokott lenni. Tavasztól-őszig tart nálunk a szezon. Ilyenkor, így most is az irodában vagyok, ügyfelezek, ajánlatokat készítek. Egyszóval pörgök. Közben, ha épp nincs senki, akkor blogolok. Szóval olyan kettős kicsit. Télen viszont mindig hosszabb pihenési szakaszunk van. Meg lehet ezt is szokni.

 
A blog manapság a modern önkifejezés egyik mérföldköve. Te mit gondolsz erről? Mennyire tudod Önmagad kifejezni?

Sokan blogolnak, igen. Gasztro, filmes, fotós, lakberes és még lehetne sorolni. Szerintem nekem sikerül kifejeznem magam. Az Olvasóknak „átjön” milyen vagyok, mit szeretek. Egy idő után persze személyes dolgokat is belevittem a blogba, de nem bánom. Egyre több a saját és hazai írás. Én kíváncsi ember vagyok, nem tagadom. Szeretek én is interjút készíteni legyen az civil ember, vagy közismert. ( Pl. Steiner Kristóf, Azurák Csabáék, egy külföldi rendező, aki épp Provenceban forgat, vagy egy férfi Olvasóm.) Visszatérve a kérdésre, a visszajelzések jók, sokan olvassák és szeretik a blogot, rengeteg üzenetet kapok.

 
Mit gondolsz arról, hogy a bloggereket, kiváltképp a nagy látogatottságúakat egy időn után az adott témában szakértőként kérdezik meg más fórumokon is?

Ha a lakberendezési blogból indulok ki, van, akinek tényleg ez a szakmája és úgy írja a blogját. Aki nem az, attól még valamelyest konyíthat az adott témához. Mert teszem azt, régóta csinálja és ráragad, vagy szimplán csak van ízlése.


A blog írása szabad műfaj, ugyanakkor megfigyelhető, hogy mindenki a saját blogjában harmóniára és koherenciára törekszik. Te miben látod az egységét? (periodikusság, érzelmi- benyomás alapúság, spontaneitás?) Mik indítanak el benned új bekezdéseket? Honnan merítesz új ötleteket?

Interjú alanyokat mindig vadászok, eddig még senki nem utasított vissza. Itt fontos, hogy valamilyen szinten kapcsolódjon a blog témájához. Az életem, más élete szintén ad új ötleteket, témákat. Az én általam bemutatott témában egyre több az olvasói házbemutató. Persze vannak külföldi forrásaim, ez természetes.

Ha a külföldi forrásokat nézem, és találok valami jó ötletet, szépséges házbemutatót, alig várom, hogy megosszam az Olvasókkal. Kíváncsi, érzelmes csaj vagyok, nem tagadom. Sőt! Önmagam szeretek lenni.

 
Eljöhet az idő, mikor a hobbi blogozásból életvitelszerű szakmaiság kerekedjen? Ha igen mikor és szerinted mik a feltételei?

Van erre már magyar példa, bizony, de külföldön gyakoribb. Én is kapok felkéréseket és vannak jövőbeli terveim. Egyelőre erősen gondolkodom rajta, maradjunk annyiban. Az online világban minden lehetséges, de azért a vidéknek van hátránya. Én nem bánom. Imádok vidékinek lenni. (Eleinte amikor jött egy-egy meghívó Budapestre és nem tudtam elmenni, akkor lelkiztem emiatt. Aztán rájöttem, felesleges.)

Egyszóval a lehetőségeket keresni kell, vagy, ha szerencsés az ember megtalálják vele. Azért nem árt egy –két évig blogolni, tapasztalatokat szerezni. Ha utána is van kedv, akkor hajrá.

Milyen a kapcsolatod az olvasóiddal?

Úgy erős fél éve kezdett el kialakulni, egy aktív olvasói közösség, aminek nagyon örülök. Nagyon szeretem őket és törődöm velük. Meg is hálálják. Az ő szeretetüknél nincs nagyobb.




1 megjegyzés:

Gittabry írta...

Jövőbeli tervek... hm, izgalmasan hangzik! Egész kis kerek lett az interjú, gratula! :)