Meséld el az olvasóknak Emese, hogy zajlik egy ásatás.
A helyszín felmérése: milyen a terep, milyen munkagépre lesz szükség, hány ásatási munkásra, az ásós-lapátos részlegre, illetve a „bontó”-emberekre, akik a spaklival-kisecsettel dolgoznak velem együtt, „mint a filmeken"
A területet a gép felügyelet mellett lehumuszolja, majd karókkal négyzethálóra osztjuk, a későbbi rajzolást, mérést megkönnyítendő. Emberek szétosztása a terepen, feladat kiosztása, bontás megkezdése. Ásatási napló vezetése mellett egész napos folyamatos körbejárás, osztom az észt minden csoportnál. Ha nincs rajzolóm, akkor én végzem az ő munkáját is, minden jelenséget fotón is megörökítek. Leletek csomagolása, pontos feliratozása, mert nagyon fontos, hogy honnan, milyen mélységből, stb. kerültek elő. Látogatók és bámészkodók folyamatos tájékoztatása és szórakoztatása, akiknek meggyőződése, hogy értük vagyok ott. Amikor a kitűzött terület utolsó objektumát is kiástuk, fotóztuk-rajzoltuk, a területet bemértük, hogy azt a térképen is el tudjuk helyezni, végeztünk. Ha volt táborunk, sátor, lakókocsi, budi, akkor ezek lebontása, összepakolása és költözik a hivatal.
Az otthonotok milyen stílusú Emese? Vannak szuvenírek, régiségek a házban?
Maga a ház nem régi: egy nagyon jó beosztású, domboldalon, az utolsó utcában elhelyezkedő épület. A nappalinkból a ház mögötti kertre, és a nagy fedett teraszra nyílik az ajtó. A pillantás is szabadon száll a mezőn túli dombokig, és a Bükk hegység vonulatáig. Idelátszik Dédes, Szentlélek.
Mediterrán hangulat, odalent egyben van konyha-étkező-nappali, könnyen tisztítható járólappal. Egy félreeső vendégszoba, az emelet pedig az intim-szféra, háló illetve dolgozó. Meleg színek, kevés bútor, melyek nagy része régi, családi örökség. Csipketerítő, kelim párna, szőttes abroszok, stb. Persze hogy szeretem a régiségeket, de itthon igazán a könyvek és a képek dominálnak. Azért van egy kicsi-üveg gyűjteményem,és néhány, utazásokról hozott kedves tárgy. A konyhában nagyon sok, és folyamatosan használt cserépedényem van.
Mik a jövőbeli terveid?
Most a legfontosabb a Diósgyőr-projekt, ez 2 év kemény, de gyönyörű munka lesz!!! Egyben ez az álmom is, ennek a megvalósulása. Egy élő, lélegző középkori vár, ahol azon túl, hogy tudást szív magába szinte észrevétlenül a látogató, a középkor ételei és italai, fűszerei és illatszerei is megjelennek.
Mennyiben más itthon a régész szakma, mint külföldön?
Láttam ásatást Olasz-és Franciaországban. Állandóra épített sátor alatt dolgoztak, hatalmas ipari porszívó szippantotta a törmeléket, a bázis pedig hét nyelven beszélt, ahol laktunk. De voltam „mezítlábas” ásatáson is. Inkább az egész szakma megbecsülésében vannak nagyon nagy kontrasztok, de ebbe most nem mennék bele.
A családodat menyire érdekli a Te munkád? Mennyire tartják ők izgalmasnak?
A lányom az ásatásokon nőtt fel, kisbékával, lábszárcsonttal játszott…soha nem akart régész lenni. Van egy „vett lányom” is, 14 évesen „kaptam” a párommal. Ő felvételizett is egyszer régész szakra. És milyen a sors? Mindkét lány a médiában dolgozik…
A történelem iránti érdeklődésben nincs hiány: a majdnem 4 éves unokám kedvenc témája a templomépítészet, keni-vágja Firenze és más olasz városok nevezetességeit, de a sztár a Mátyás-templom. Még a japán turisták is őt fényképezték tavaly nyáron,amikor életében először igaziból meglátta.
(A fotókat Emese küldte nekem, a cikkhez. Másolni őket tilos!)
**********
INTERJÚ első része: http://hungarianprovence.blogspot.com/2011/05/toredekbol-az-egeszet-nagy-lajos-kiraly.html
1 megjegyzés:
hű, nagy köszönet ezért, imádtam olvasni, kedvenc részem, mikor Emese azt mondja, a bámészkodók meggyőződése, hogy miattuk van ott :)
Megjegyzés küldése