****************************** Vidéken is élhet stílusosan az ember. ******************************

2011. március 11., péntek

Környezettudatos magatartás-mit tehetünk mi? - vendégcikk / Environmental awareness - What can we do? - guest post






Minden sorát szeretem ennek a vendégcikknek. Bardócz Évi írása a környezettudatosságról és az újrahasznosításról.
****

Egy jó ideje foglalkoztat a környezettudatosság, és ennek a nagy témakörnek is egy egészen nagy szelete, az újrahasznosítás. Nem sok olyan terület van az ember életében, ahol személyesen is gyakorolhatja ezt a fajta tudatos életmódot, az egyik ilyen a saját otthona.

 

Úgy vettem észre, hogy az utóbbi időben ez egy komoly trend lett. A zöld otthonok, zöld házak egyre jobban terjednek, és a fejlett technikai megoldások sok esetben ugyan komoly anyagi ráfordítást igényelnek, hosszú távon mégis megtérülő befektetésekről beszélünk ilyenkor.

De nem muszáj ám ekkora nagyságrendekben gondolkodni. Számottevően javíthatunk az környezet minőségén akkor is,ha egyetlen forintot sem szánunk rá.
Az első lépés a nem fontos tárgyaktól való megválás, vagyis egyfajta szortírozás. A második pedig, miután az első lépéssel helyet teremtettünk magunk körül, a szükséges dolgok beszerzése.



Lássuk, hogyan érdemes nekiállni az egésznek:

Sok amerikai műsorban láthatunk jó példát, sajnos magyar készítésű sorozat ebben a tematikában nem nagyon van.

A kedvenceim azok,amelyekben a házban levő lomokat szedik össze,adják el, és az abból befolyó összeget forgatják vissza a lakótér teljes felújítására. A szó szigorúan vett értelmében is újrahasznosítás, és a tágabb értelemben is, hiszen a tárgyak nagy részét eladják,amit pedig nem, azt jótékony célokra ajánlják fel. Semmi sem kerül a kukába, illetve ha mégis, az biztosan szelektív.
Érdemes a saját lakókörnyezetünket is átnézni ilyen szemmel. Ez igazán nem kerül pénzbe.

A lényeg az, hogy mindent, amit nem használunk, és különösebb értéket nem képvisel, sem anyagilag, sem érzelmileg, összegyűjtünk egy helyre. Aztán szétválogatjuk őket. Hívhatjuk lomtalanításnak is, de szerintem messze túlmutat ezen.

A “hagyományos” lomtalanítás alkalmával csak úgy megszabadulunk egy csomó mindentől és nem is próbáljuk újrahasznosítani. Ezúttal pedig pont ez lenne a cél.
Az összegyűjtött dolgokat a korábban már említett műsorokban is látható módon szortírozhatjuk például az alábbi három kategória szerint: kidobandó, elajándékozandó, eladható.
Ha végképp nincsen más lehetőség, csak akkor dobjunk el bármit is. Még a korhadt , dohos fát is feldolgozhatjuk, a vegyes tüzelésű kazánok jól hasznosítják a festett részeket, mint a régi bútorlap ajtók, megvetemedett ablakkeret és a többi.
Az elajándékozás az olyan tárgyak esetében működhet jól,melyekért mi magunk nem várunk semmit cserébe. Felajánlhatjuk különböző weboldalakon vagy feltölthetjük 1 Ft-ra az aukciós oldalak valamelyikére.
Az értékesítés külön fejezetet érdemelne, itt sok minden szóba jöhet az aukciós házaktól a lomisokig, és persze az aukciós oldalakat innen sem hagyhatjuk ki.
Persze nem muszáj mindentől megválni, biztosan vannak olyan tárgyak, melyeknek csak a színével nem vagyunk elégedettek, vagy kis hibája van, aminek a kijavítását évek óta halogatjuk. Ezeket a javításokat végezzük vagy végeztessük el, apró lépésenként akár. A saját lelkiismeretünk is nyugodtabb lesz utána. Nem fog nyomasztani a tudat, hogy még ez is itt van...

Sok esetben egy kis változtatással nagy eredményeket érhetünk el, ezekre csak néhány ötletadó tipp, melyekkel a saját ízlésünkre formálhatjuk a megunt holmikat:

1., Átfestés:

Érdemes néha a külső szemlélő szemével nézni a régi tárgyakra. Vannak olyan anyagok,amelyek az idő előrehaladtával is tartják az értéküket, és az a bútor, ami fából van, nem méltó a kidobásra. Rengeteg lehetőséget tartogat, le lehet csiszolni, és újra lehet festeni.

Ugyanez érvényes például a régi lámpatestekre, melyek fémből készültek, egy jó festékszóró spray segítségével teljesen újjá lehet varázsolni, az ernyő(k) cseréjével pedig garantáltan rá sem ismerünk majd. Lehetőség van a zsinórok, kapcsolók kicserélésére is, és a takarékos izzók használata is klassz dolog.

2.,Átalakítás:

Fogantyúk:

A szekrényeken, komódokon általában nagyon sokat segít ha a fogantyúkat lecseréljük, és ilyen esetekben is igyekezzünk olyan nemesebb, természetes anyagot választani, mint a porcelán vagy a különböző fémek. Mondjuk, hajlítsunk meg egy régi evőeszközt és azt csavarozzuk fel.

Talán mondanom sem kell, hogy a műanyag kerülendő.

Lakástextilek:

A lakástextilek, párnák huzatát semmibe sem kerül kicserélni,ezekhez felhasználhatunk mindenféle régi textilt,függönyt, vagy konyharuhát, de a legegyszerűbb megoldás, ha a férjünk megunt ingeit szabjuk a párna méretére. Ebben az esetben csak ki kell fordítani, a gombolást megtartva a négy oldalt kell végig varrni és kész is:)
Igyekezzünk a meglevő tárgyakat minél környezetbarátabbra cserélni! A műanyagokat kerülni, amennyiben lehetséges, fémeket, fát, papírt alkalmazni, üveget, vásznat, pamutot...
Az tárgyak beszerzése nem mindig könnyű feladat. A környezettudatos magatartás egyik legfőbb jellemzője, hogy nem pártolja a fogyasztói társadalomban amúgy nagyon elterjedt pazarló életmódot.

Egy üzletbe bemenni és megvenni valamit minden bizonnyal nagyon jó érzés, de sokkal érdekesebb kutatni utána, kiválogatni, megszerezni. Ezért ajánlom mindenképpen a használt cikkes piacokat, árusokat, akik egyébként a mi használt cikkeinket is átveszik, így akár cserék útján is kincsekhez juthatunk, illetve az aukciókat virtuálisan és élőben.

Nem muszáj mindig mindenből újat venni és ha így is döntünk,preferáljuk a természetes, minőségi alapanyagot. Inkább kevesebb, de jobb terméket válasszunk, mely jól illik a meglévőekhez és könnyen kezelhető is egyben.

Egy ilyen használt cikk piacról minden beszerezhető,az utolsó szögig, és magam sem hittem, milyen olcsón megúszható egy komplett lakás berendezése.

Mennyivel egyedibb,személyesebb teret kapunk, az sem lényegtelen szempont,ugye?

Mind szeretnénk, ha a lakásunk minket tükrözne, hogy ha valaki belép, azonnal lássa, milyenek vagyunk.

Ez nem mindig könnyű,viták vannak róla a mai napig, hogy a stílus veleszületett vagy tanult adottság-e, mindenesetre mivel egy folyton változó valamiről beszélünk, amit az idők során szerzett tapasztalatok alakítanak, jó eséllyel csiszolhatunk rajta.

Érdemes belekezdeni, nézelődni,összegyűjteni olyan képeket, amik tetszenek, akár albumba rendezni, hogy egymás mellett lássa mindenki,milyen az összhatás. Előbb-utóbb ki fog alakulni a sok részletből egy teljes kép és egy saját stílus, amit aztán már könnyű lesz követni. Inspirációs forrásként is jó szolgálatot tesznek ezek a montázsok.

A lakberendezés személyes módja tehát nem kíván sem előképzettséget, sem különösebb tehetséget, csak önismeretet.

Jó játék, felvidít és sokszor még izgalmas is, arról nem is beszélve, mennyi elismerést söpör be az ember egy-egy vendéglátás alkalmával.

A stílus tényleg nem pénz, sokkal inkább kreativitás kérdése.

Lehetne ez egy új hobby is,mit szóltok?




5 megjegyzés:

Tipitá írta...

Az ágyunkon és a kanapén kívül nincs más új butordarabunk. Az összes többi turiból van illetve régi parasztbútor. A könyvespolcokat mi készítettük. Imádok turiba járni és vadászni és közelebb állnak a szívemhez, mint akármilyen új!

marta írta...

Egyetértek....én sem dobok ki semmit..sőt lomtalanitásra fejrehúzott kapucnival lófrálok...multkor egy vagány hajlitottlábu széket cipeltem haza...csak kárpitot kell cserélnem rajta...

Bardócz Éva írta...

Azért tök jó ilyet is olvasni,amikor sok olyan ismerősöm van, aki egyszerűen írtózik mindentől,ami használt. Nem teheti meg, hogy újat vegyen,inkább semmilyen sincs, mert használt nem kell..:)

Nekünk meg komoly kincsestárunk gyűlik össze az évek folyamán,nem igaz?:)

Mónika írta...

Nagyon tetszett a cikk! Sajnos az emberek mentalitása még nem olyan - szerintem - hogy környezettudatosan éljenek! pedig sokszor mennyi felesleges dolgot megvásárolunk....

Nagy Mónika Molika írta...

Új hobbi vagy régi, egyre megy, lényeg az, hogy egyre többen gondolkozzanak hasonlóan, vegyék a fáradságot a tárgyak átalakításához, új életre leltéséhez, új funkció kereséséhez, egyáltalán ahoz, hogy ne reflexből hajítsanak ki bármi első látásra haszontalannak tűnö tárgyat, hanem gondolkozzanak, tervezzenek, ötleteljenek és cselekedjenek!
Csak elkezdeni lehet nehéz, az első siker úgyis hozza a többit!