****************************** Vidéken is élhet stílusosan az ember. ******************************

2010. november 24., szerda

Angyaljárás (Karácsony 2010) / Angel walking (Christmas 2010)



Anitát pár éve ismertem meg az internetről. Lenyűgöz irománya, gondolatai és nem utolsó sorban alkotásai. Közben jó barátnők lettünk. A minap elmesélt egy karácsonyi sztorit. Annyira megtetszett, mondtam neki, ez a blogra kívánkozik. Így Ő leírta a teljes történetet nekünk, sőt még fotókat is küldött.


"Sok éve készítettem 24 db zsákocskát, melyeket számokkal díszítettem. A lányom születésének évében a karácsony várása összekapcsolódott az adventi naptár ilyen módon való alkalmazásával, nálunk. Első évben a férjem kapott naponta tőlem a zsákocskákban apró finomságokat, egy-egy illatos gyertyát, ilyesmit. Nem volt semmi különös felhajtás, csak naponta kinyitottunk egyet. Anna lányom cseperedésével kis hajcsatok, édességek kerültek a korábban Apának szánt dolgok helyére.



Aztán megszületett Gergő is, és egyik karácsonykor beköltözött hozzánk a képeken látható angyalka is. Az Angyal. Egy nagyon kedves barátunk készítette nekem. A szokás vele együtt átalakult. Attól kezdve ő hozza a zsákocskákat. Minden este kiül egy jól látható helyre a ház egyik pontján. Aztán "rejtélyes" körülmények között eltűnik. Nagy izgalmat keltve ezzel a gyerekeim közt. Megtelik a levegő izgatott várakozással. Egy varázslatos pillanatban pedig, mikor a gyerekek éppen fontos dolgukat intézik megszólal egy kristályharang, jelezve, hogy Angyal jár a házban. Léptei nesztelenek, látni nem láthatja soha senki. A kis angyal kezében minden este újabb számmal ellátott zsákocska tálalható, s benne rejlik aznapi meglepetése is. De, hogy az adott estén éppen hova bújt őkelme....? :-)



Tán az ablak sarkában üldögél a függöny mögött?

Vagy az öreg láda sarka mögé bújt?

Esetleg egy kínáló tálkában tölti az idejét?

Egy párna takarja el előlünk, s onnan kukucskál a nagyvilágba?

De meg a dédapám csizmája is remek helynek bizonyulhat....:-)



Folyik a keresgélés. Aki megtálalja lelkesen hívja a tesót. Izgatott bontogatás következik, és persze percek alatt fogy el a finomság, ami a zsákocskából előkerült. Pár éve Anna lányom rájött a cselre, és részt kért magának abból az élvezetből, hogy segíthessen az Angyalnak elbújni az öccse elől. Persze, hogy a hatás teljes legyen, lelkesen keresgélte ő is vele együtt. Hagyva, hogy ha lehet Gergő találja meg.



Az öcsi közben 9 éves lett, a minap. 1 éve előtte sem titok a játék, de semmi nem változott. Tavaly már felváltva segédkeztek az előkészületekben.

Így lesz ez idén is! Az Angyalunk 24 este pár percre izgatott várakozásra és derűre készteti a mi kis családunkat. Ezzel teremtve karácsonyhoz közeledve cinkos várakozást és örömet az együttlétekre.Szenteste pedig elfoglalja helyét a karácsonyfa tetején, onnan vigyázza, hogy az ünnep ugyanolyon derűs legyen, mint az általa keltett várakozás.



Hamarosan előkerül a doboz, mely a zsákokat és az Angyalt rejti. Mi a párommal mosolyogva figyeljük, hogy keresgeti a két gyerkőc nem múló örömmel a rejtekhelyeket. Azt hiszem így lesz ez 20 év múlva is. Legfeljebb akkor már a keresgetők nem ők lesznek.......hanem cinkosává válnak egy csalafinta kisangyal röppenésének, mosolyt csalva kis kócos buksis földi angyalok arcára .....

Nem erre vágyunk leginkább az ünnep kapcsán ? :-) "

 
*****

Anita szívesen elkészíti a Te adventi kis zsákocskáidat vagy angyalodat is.
 


 

 
Neked is van saját karácsonyi történeted? Küld el, és a legjobbak megjelennek a blogon.

provence@citromail.hu


 
 
(A képek Anita sajátjai.)

6 megjegyzés:

Erika írta...

Ez nagyon tündéri...! :-)

agomama írta...

Nagyon nagy ötlet!!
Egyszerű és nagyszerű

Mammka írta...

Nagyon kedves!!!!!!:)

Dekorella írta...

Nagyon tetszik az ötlet, nagyon édes. És teljesen egybevág azzal amire törekszem az ajándékozáskor, nevezetesen, hogy nem vagy nem csak ajándékot adni, hanem élményt is! És itt az együtt keresgélés izgalma, a titokzatosság a bújócska, évről évre biztosan remek felejthetetlen élményt nyújt.

Dekor es Mentha írta...

Nagyon kedves és megmosolyogtató történet.
Mindenki ilyen gyermekkori emlékekre vágyik.

SDAnita írta...

Koszi, hogy olvastatok a tortenetunk, Kriszta, neked pedig a lehetoseget.
Nagyon jo "jatek" ! Probaljatok ki, vagy teremtsetek meg a sajat hagyomanyaitokat :-)