****************************** Vidéken is élhet stílusosan az ember. ******************************

2010. október 26., kedd

Az élet napos oldala - gasztro vendégposzt / The sunny side of life - gastro guest post


Hirtelen ötlettől vezérelve gondoltam egyet a minap és felkértem pár kedvenc blogger ismerőst, hogy vendégposztoljanak nálam. Ezzel elindul valami, és meg nem áll, mert lesz még folytatás. A blogger barátok szívesen fogadták a felkéréseket így íme az első a sorban.

Reni és az ő gasztroblogja, ami egyszerre olaszos és fotókban gazdag. Van aki még nem ismeri?

Tehát Reninek köszönhetően a blog történetében először recept is lesz. Nem is akármilyen, na meg a fotók .... ( imádom a rusztikus hangulatú képeit, ebből most sincs hiány)



**************


A héten levelet kaptam Krisztinától, amelyben meghívott a blogjára, a Hungarian Provence-ra egy vendégposzt erejéig.


Nagyon örültem a felkérésnek, hiszen szeretem a blogját, tetszik, amit csinál és amiről ír. Egészen egyszerűen közel áll a szívemhez. Sokat gondolkoztam rajta, hogy miről is írjak tulajdonképpen. Mivel nekem gasztroblogom van, ahol egészen nagy hangsúlyt fektetek a fotózásra és a fotók minőségére, így úgy gondoltam, hogy készítek két "rusztikus" fogást és a bloghoz tökéletesen passzoló, rusztikus hangulatú fotókat.

A blogom 2009 januárjában kezdtem el írni, amikor még nem tulajdonítottam túlzottan nagy jelentőséget a fotóknak. Nem volt felszerelésem ahhoz, hogy munka után, sötétben szép képeket készítsek, valamint edényeim és kiegészítőim sem voltak, amikkel változatosabbá tehettem volna a tálalást. Aztán szépen lassan fordult a kocka, megbeszéltem magammal, hogyha komolyan gondolom ezt a blogot és tényleg önmegvalósításnak szánom, akkor legyen olyan, amit büszkén lövök ki az éterbe, mindenféle fejfájás nélkül. Sokat gyakoroltam és ma már teljesen más fotók láthatók a blogon, mint a kezdetekben.

A recepteket illetően leginkább az olasz, illetve mediterrán fogások vannak jelen az oldalon. Ennek a magyarázatát nem kell túlbonyolítani, egészen egyszerűen ezek állnak hozzám a legközelebb. A nászútunkat 2008 nyarán Rómában töltöttük, ahol teljesen beleszerelmesedtem az olasz konyhába, kultúrába és mentalitásba. Ez azóta is így van és töretlen.


Az első, most is egy olasz recept, egy risotto. A jó risotto titka a jó minőségű alaplap és a folyamatos kevergetés. Fontina sajttal készítettem, amely egy eredetvédett, klasszikus észak-olasz sajt és csak az Aosta-völgyben legeltetett tehenek tejéből készülhet. Nevezik piemonti fondüsajtnak is, ugyanis kimondottan jól tűri a hőkezelést.





Hozzávalók a risottohoz:


10 dkg arborio rizs, 8 dl csirkealaplé, 1 vöröshagyma, 1 dl száraz fehérbor, 4-5 ág friss kakukkfű, vaj, 2 marék frissen reszelt parmezán, 10 dkg reszelt fontina sajt, kevés olívaolaj, bors, só

Elkészítés:

A hagymát apróra vágom, majd kevés olajon megpirítom. Hozzáadom a rizst, amit szintén megpirítok, majd felöntöm az egészet a borral (hangosan sisteregnie kell), amit elfőzök róla teljesen. Ekkor hozzáadom kakukkfű leveleit az első merőkanál alaplevet. Folyamatos keverés mellett elfőzöm az összes levét, majd jöhet a következő merőkanál alaplé. Ezt addig folytatom így, amíg az alaplé teljesen el nem fogy (ekkora a rizs al dente megfő, pont ideálisnak kell lennie!) Elzárom az edény alatt a gázt, borsozom (sózni nem biztos, hogy kell mert az alaplé is sós) beledobom a hideg vajat és a reszelt parmezánt és fontinát.

Alaposan összekeverem, majd tálalom. Díszítésként dobhatunk a tetejére még parmezánforgácsokat, de szerintem tökéletesen passzolna hozzá egy kis vajon pirított erdei gomba is.


A másik "receptet" Rachel Allen Home Cooking című könyve ihlette. Nem más ez, mint egy könnyű reggeli. Lágytojás fűszeres kenyércsíkokkal.




Szezonban a kenyércsíkokat zöldspárgával is helyettesíthetjük és máris királyi fogást kapunk.

Lobogó vízben 4 perc alatt lágyra főzök 4 tojást. 4 szelet kenyeret kb. 1 cm széles csíkokra vágok, majd egy evőkanál vaj, egy evőkanál olívaolaj és egy csokor finomra vágott zöldfűszer keverékén megpirítom őket. A tojások tetejét feltöröm, megszórom frissen őrölt borssal és sóval, meglocsolom kevés olívaolajjal és a kenyércsíkokat belemártogatva jól megeszem.



(A fotók Reni tulajdonai.)


Köszönöm Reni.


7 megjegyzés:

3Gracia írta...

Köszönjük Kriszta és Reni! Inspiráló volt nagyon, én még nem ismertem Reni blogját, de mostantól rendszeresen olvasni fogom és ötleteket gyűjteni (a monoton napi főzéstől fáj a fejem, de az új, kreatív recepteket mindig szívesen kipróbálom)! Gyönyörűek a fotók, nekem van még fejlődnöm etéren a saját blogomon, de majd ellesem Renitől, hogyan kell ezt csinálni!

Krisztina írta...

örülünk, hogy tudtunk újat adni-))

Reni írta...

Én köszönöm! :)

Rambling Tart írta...

Beautiful pictures!! They look so homey, warm and wonderful. :-)

Mor til 4årig írta...

Már megint egy csodát osztottál meg velünk! Nagyon jó Reni blogja, és csodásan szépek a fotók! Igazán tetszik! Kösziiiiii

MuciFoci írta...

En azt szeretem Reni blogjaban hogy
1. eheto etelek vannak benne
2. nem ragaszkodik a sima 'kisboltos' alapanyagokhoz, biztat az ujdonsagok kiprobalasara
3. fotoival es otletes talalasi modjaival kihivast teremt, vajon tudnek-e en szebben, otletesebben talalni?

Igy tovabb Kriszta!

Krisztina írta...

így van ez mind igaz-)