Az első 9 rész ITT!
A vidéki élet apró szenzációi (és
ünneplünk, mert ez a 10. rész!)
A vidéki
életmód része lett nálam, hogy olyan meglepő dolgokkal találkozom úton-útfélen,
amivel városi emberként talán csak sznobizmusból, vagy egyáltalán nem kerültem
volna szembe. Eddig sem éreztem magam egy zárkózott valakinek, aki nem
hallgatja meg, vagy olvas utána izgalmas, vagy kicsit is érdekes témáknak. De
vidéki életem során valami egyébbel is
összeszoktam: a földdel, a természettel. Ma már napi szinten locsolom és
gondozom a szobanövényeket, élvezem a kiskert adta örömöket és még a földet
jobban ismerő, közelemben élő emberek is meglepetten hallgatják szakértőként
(szemtanúként) ellesett eseteimet: pl. a legutóbbi szenzáció körülöttünk, hogy
szarkák dézsmálják a paradicsomokat. Van vizük, van fűnyírás utáni bogár és
magdőzsölési lehetőségük, mondhatni terített asztal a környék számukra, mégis
kell nekik a paradicsomunk. Dögök! Pipa vagyok miattuk, mert mást nem tehetek.
Hálóval védeni, ez tűnik az egyetlen kivitelezhető megoldásnak ellenük.
Szenzáció
számba menő tanulási folyamatom volt, amikor 1 év után, az esős időszakokban
tudatosan keresve a lehetőséget, fel voltam képes ismerni 3 gombafélét a
környéken, amiket rántottában el is fogyasztottunk később.
Egyre
jobban élvezem ezt a felismerési játékot. Már pesti életem utolsó periódusában
megcsapott a vidék nyújtotta, ingyenes és élvezetes csemegék lehetősége, de
ugye a fővárosból mindezt csak természetfilmes tv-csatornákon keresztül, vagy a
kedvenc vidékre költözős, angol szakácsunk, Hugh Fearnley Whittingstall „River
Cottage” sorozatából élvezhettük.
Ma már
nem csorgatom a nyálam, hanem élvezettel tanulok évről-évre újat a szezonokban:
megbecsülöm a bogyókat, a vad-gyümölcsöket és csonthéjasokat termő bokrokat,
fákat, szedem a csalánt, csipkebogyót, lándzsás útifüvet, szederlevelet,
levendulát, és termesztem a saját citromfüvet, mentát, bazsalikomot és
csilipaprikát. Fűszernövények, gyógynövények teremnek mindenfelé, ha kicsit is
jobban odafigyel az ember. No meg, ha
valaki tanítja, és mutatja is a nyitott bámészkodónak. Városiaknak egyaránt
számtalan remek, alulról jövő kezdeményezés indult már el, közösségi kertekben,
vagy bio és öko kiállításokhoz, esetleg erdészetek és arborétumokhoz kötődő,
fajismertető kirándulások, tanfolyamok, előadások formájában. Aki kedvet kap
ehhez a csoda-tudáshoz, csak kicsit kell utána keresnie a neten, s biztosan
talál a lakóhelyéhez közeli ismeretterjesztő lehetőségeket. Közösségben
egyébként is sokkal szórakoztatóbb tanulni.
Reformkaják – élő ételek
Vidéki
új örömforrásomat hamar megtaláltam, – köszönhetően kedves, itteni barátnőmnek
- a testem és lelkem megnyugtatásához is kitűnő jóga formájában. Reklám ide
vagy oda, az Ananda Jógastúdióban Kecskeméten, többet kaptam, mint puszta
feltöltődést. A tulajdonost ma már szinte barátnőként tarthatom számon, a
kitűnő egyéb programlehetőségek pedig örömteli újdonságok az életemben.
Az egyik
szombati napon élő ételek workshopját tartották a stúdióban. Ott a helyem,
amatőr, kreatív szakácsként, gondoltam. Meglepő, és egyelőre tőlem még több
tekintetben is idegen életmódról hallottam sokat az energikus és vidám
előadónktól. De amivel igazán levett mindenkit a lábáról, az az ételkészítés és
kóstoltatás. Nem tudom azt mondani, hogy át szeretnék térni erre az alapvetően
csak friss, és nyers zöldséget + gyümölcsöt tartalmazó étrendre, de hogy milyen
remek és egyszerű, pláne FINOM és egészséges ételek készíthetők így és ebben a
formában, az azért sokkolt többünket. Turmixgép, fűszerek, bio alapanyagok,
rostok tömkelege és mindebből italok, főzelék, kenyér, fasírt, saláta, lecsó,
torta (!!!) készült a szemünk előtt. Jegyzeteltem és hamar rájöttem a történet
lényegére: enni, főzni is csak SZABADON
és BÁTRAN érdemes! Nincsenek mennyiségi és milyenségi határok… az ember
vegyíthet zöldséget gyümölccsel, 2-3 féle fűszerrel bolondíthatja meg az
egyébként már unalmasnak tűnő pástétomot, vagy főzeléket, sőt a friss italokat.
Én
másnap egy nagyon egyszerű finomságot készítettem azokból az alapanyagokból,
amik éppen elérhetők voltak a konyhában: paradicsom, répa, alma, fahéj, aszalt
áfonya. A paradicsom és répa miatt picit savanykásabb, de leveses, az alma és
az áfonya miatt kellően édes frissítő jött össze. (mondanom sem kell, semmi só,
semmi cukor) Isteni édesség keveredett ki belőle, még ha a fotóm minősége
alapján inkább valami rémisztő katyvaszt is látnátok.
Ha pedig
valami pástétomot, vagy főzelékszerűt szeretnétek gyorsan összedobni, reszeljetek
le valami zöldséget (pl. káposztát, vagy tököt, vagy cukkinit, vagy padlizsánt),
turmixoljatok le pici vízzel pépesre avokádót, vagy paradicsomot (s a lereszelt
zöldségből is egy adagot), s fűszerezzétek zöldekkel (kapor, petrezselyem),
pici sóval, borssal, akár apróra vágott hagymával. Máris ehetitek a hipp-hopp
kész ebédnek valót. Nem tudom, nekem máris kedvem szottyant valami kis
daráláshoz, turmixoláshoz. Nyammi.
Csípés ellen pálinka
A nyár
örömei mellett – pl. a nagyon is hiányzó természetes D-vitamin forrásunk
megsokszorozódása!!! – előjöttek a kis csípős ellenségek is. Balaton, tópart,
folyópart, táborozás, sátras kirándulás, engem soha nem ettek meg ezek a kis
vérszívók. Idén viszont valami megváltozott. Hallottam a hírekben, – amit
osztok mindig kettővel – hogy rekordszámú „szúnyogtermés” várható nyáron. A
hírt saját magam tapasztalata igazolta. Engem a szúnyogok mellett még a bolhák
is elkaptak a kert hátsó részében, így keresnem kellett valami hatásos, de
természetes fegyvert ellenük. Kiirtani még nem akartuk őket, de a csípés viszketését
tökéletesen sikerült enyhítenünk. Pálinkával. Külsőleg alkalmazva, a csípést bedörzsizve. Én fülpiszkát használok
a művelethez. Kb. fél óra után már többet nem érzem az adott csípést, s a
duzzanatok is hamar lelohadnak, a pirosság eltűnik. Habár kisgyermekeknél nem
szerencsés a pálinka-dörzsi, talán az ecettel is hasonló eredményt érhettek el.
Apropó
csípések: kb 10 év után újra sikerült egy darázscsípést is összeszednem,
Duna-parti séta során, szandálos lábammal belerúgva egy ártatlan példányba. A
már-már rutinosan alkalmazott pálinkás módszer kívülről, belülről pedig a
kálcium-ital gyorsan feledtette velem a találkozást.
10. rész – Ünneplés csipkebogyó
likőrrel
Nem
akarok nagy hűhót csapni az egészből, de elérkezett ezzel a mostani résszel az
ünneplés ideje. Mivel Krisztinának,
a http://hungarianprovence.blogspot.hu
bloggerinájának köszönhetően már a tízedik részt olvashatjátok a „miNŐ
vidék” sorozatomnak, gondoltam igyunk egyet közösen, virtuálisan egymás
egészségére!
Ősszel
tessék szedni csipkebogyót, s 2 hónap múlva karácsonyi ajándékként, esti
szívmelegítésként, vagy nyári (előre behűtött italként) igazi kuriózum,
vendégváró itóka ez, amit szeretettel megosztok most veletek. Férfiak és nők is
imádni fogják, garantálom. :-)
1 kg
egész csipkebogyót mossatok meg vízzel. Pottyantsátok a bogyókat üvegbe, s közel
fél kg cukrot (mi 40 dkg mézet adtunk hozzá cukor helyett!) öntsetek a
bogyókra! Erre jön a végső alapanyag, a legolcsóbb 1 literes vodka. A méznek és
a bogyónak köszönhetően 2 hónap múlva aranyszínű, fenséges, citromos ízű,
alkoholos italt önthetünk vendégeink kupicáiba.
Ezzel a
finomsággal kívánok MINDEN kedves olvasónknak, további élvezetes vidéki életet!
Csirió!
Abonyi Anita
fotók és írás: Anita
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése