****************************** Vidéken is élhet stílusosan az ember. ******************************

2014. április 25., péntek

Lesz egy házunk, gerendából - sorozat 4.rész



3.rész:

2. rész:
1.rész:
 
 
 
 
Több mint háromezer négyzetméternyi telek. Tele lehetőségekkel, meg persze rengeteg munkával. Három éve műveljük. Azzal a mottóval, hogy ha egyszer felépül rajta a gerendaházunk, már gyakorlott kertészekként nevelhessük a zöldségeket, gyümölcsöket, és gondozhassuk állatainkat. Szép sikerünket Isten érthetetlen kegyelmének, és nem szakértelmünknek tulajdonítjuk… 



Kertet művelni azonban nem mindig tartozott a kedves elfoglaltságaim közé. Vidéken nőttem fel, a nyarat gyakorlatilag a földeken töltöttük a családommal. A menekülés volt az egyetlen, ami eszembe jutott, ha a mezőgazdaságra gondoltam. Bármit megtenni, csak ne kelljen itt élni, az Isten háta mögötti faluban (azóta megtapasztaltam, milyen nonszensz ez a kifejezés: semmi és senki nincs az Isten háta mögött). Rengeteget tanultam, éltem több országban, mire kikötöttem a fővárosban. A lakásom hat négyzetméteres teraszát is felvirágoztattam. Aztán kiköltöztünk ide, ahol anyósoméknak köszönhetően relatíve hatalmas területen „kellett” megszelídítenünk mindazt, amit Isten a kezünkbe helyezett. Elhagytam a földet, de a föld megtalált engem, ha nem is ugyanabban a lelketlen, átláthatatlan, bizonytalan formában. Megszerettem a teremtés ezen formáját. Mert összeköt a szerelmemmel, mert hasznos, mert örömet ad, mert környezettudatos, egyszóval: mert annyira én vagyok!



A szerelmem harminchárom császárfát, négyszáz energiafüzet és hatvan egyéb energiafát ültetett idén. Izgatottan várjuk, hogy mi lesz belőle: azt mondják, irtó gyorsan nő nagyon nagyra… ezekkel szeretnénk majd fűteni a gerendaházunkat. 



A tavaly elültetett ötven tő levendula szépen áttelelt, már bokrosodik! Megmaradtak a hortenziák is. Harmincegynéhány zöldségem közül már több sorol. Micsoda öröm! Hátha idén sikerül a tavaly olyan csúfosan elpusztult csicskóka is! Senki nem kérdezze, miért kell egy megépült alap mellé (az effektív építkezés előtt) sövényt telepíteni az előkertbe, de amikor a férjem megtette, én olyan boldog voltam. Szépül a kert, első felében „büszkén” áll az alap, amelynek lépcsőjén majdnem minden nap kéz a kézben megyünk fel. Csak úgy, bohóságból. Hitből. Vagy ha úgy tetszik, egymás biztatásaként. 


Írta és fotók: Timi



 

3 megjegyzés:

Gandalf írta...

Sziasztok! Szia Timi!
Miért pont a gerendaház mellett döntöttetek? És mire várható, hogy a masterok neki tudnak állni a kivitelezésnek?

kamillatea írta...

Szia! Gerendaház melletti elköteleződésünknek több alapja van: környezetbarát (nagy bio-öko-természet-mániások vagyunk), gazdaságosan fenntartható, gyorsan elkészül, és régebben még azt is hallottuk, hogy olcsóbb felépíteni... tapasztalataink alapján ezt már annyira nem valljuk. Most 3 kivitelező "játszik" nálunk, egyre hajlunk igazán, aki a legjobb ár-érték arányt hozza... De még ő is többet mond, mint a jelenlegi pénzkészletünk, ezért most előbb elmegyünk bankot ra.... pénzt kunyerálni, és aztán indulhat a móka. :D :)

Unknown írta...

Szia Timi!

Mi is gerendaházban lakunk, nekem ez a második ilyen házam. Azt mondom hogy ne engedjetek az álmotokból, mert mindent megér! Nálunk fehér a gerendaház, kicsit skandináv stílus, de remekül passzol hozzá a levendula sövény ami előtte van:) Éppen elindult a virágzás, csodálatos!
Ha gondolod tudok segíteni kivitelező választásban vagy szívesen megmutatjuk a házat. Mi is hasonló gondokkal küzdöttünk pénz terén, de sikerült megoldani.