Fonyód, ahonnan a legszebben látszik az északi part

Tegnap Fonyódon jártunk délelőtt. Szerencsések vagyunk, mert autóval 40 perec illetve perc.-))) Én régen jártam már itt, úgyhogy minden újra újdonság volt.  

A Kripta villánál kezdtünk volna, mely az örök szerelem háza, de nem volt nyitva. ( A villa máig fennmaradt legendája szerint, ha a nászágy felett egy leány és egy fiú megfogja egymás kezét, akkor szerelmük örökké tart.)

 Nem akarok senkit sem kritizálni, de ilyen nyitvatartást, hogy: kedd-péntek 10:18:00 (asszem), én még nem nagyon láttam múzeumnál. Na mindegy. Nyár van, hétvége, sok a turista, sebaj. Legalább volt parkolóhelyünk. Körbenéztünk és találtunk egy kis ösvényt. Már itt is látni lehetett a legszebb kilátást az északi partra.

Nemsokkal odébb felfelé az úton, pár kanyar múlva megálltunk szintén. Itt is ki van alakítva egy panoráma ösvény, szobrokkal, padokkal. A látvány újra lenyűgöző.

A képen a hegyek (már ami látható az én fotómból) szemben a következők: Badacsony, Nemesgulács és a Csobánc.

A Várhegy kilátó volt a következő cél, melyet nem olyan régen adtak át a közönségnek. Látszanak még a munka nyomai, és az is, hogy  vissza van még pár tisztogatnivaló, a parkolóhely is kevés. De, az ember ott, akkor nem erre fókuszál. Hívogatja a kilátó.

A kilátónál egy táblán megint szépséges idézetet találtam, íme:

"A Balaton a természet örömkönnye.

-A Baltoni embernek két ünnepélyes napja van. Az egyik, amikor a hálója elkészül, a másik amikor a szőlő a hordóban van.

Láttam egy öreg parasztot, mikor belemártotta az ujját a Balatonba és keresztet vetett magára - megható volt."

Egri József

Tériszonyos vagyok, de kibírtam. Gyönyörű kilátás fogadja az embert, na meg a szellő. Még a hajam is égnek állt (szó szerint) odafent.

Végezetül a part következett, egy szép séta kéz a kézben a férjemmel,és fagyizás.