(Csere-bere. Jó barátságot ápolok a Magyar - Vidék életérzés magazinnal. Ők is jó irányba haladnak, és jó dolgokat képviselnek. Mostantól hetente vendégcikket cserélünk egymással (új, friss, eddig még meg nem jelent), hogy az Olvasóinkat így is szórakoztassuk. Fogadjátok Őket szeretettel.)
Babonás szentek
Míg decemberben Jézus születésének ünneplése mellett az emberek démonűző és termékenységi varázslatokat tartottak, addig a farsangi időszakban is megtalálták a keresztény magyarázatot a pogány népszokások életben tartására.
Vince-nap
Január 22.-én a szőlőtermelők figyelték az időjárást: ha ekkor sütött a Nap, hosszú nyarat, jó termést jósoltak. Egyes falvakban vincevesszőt metszettek, amit vízbe tettek, ebből jósolták meg az azévi termést. A borvidékeken a gazdák körbejárták a pincéket, ittak az újév jó termésére.
Gyertyaszentelő Boldogasszony
Február 2.-át nem véletlen szentelik a gyertyáknak. Az egyházi hagyomány szerint a templomokban ilyenkor az összes gyertyát eloltják, majd újra meggyújtják. Ezzel emlékeznek arra, hogy Jézus születése után negyven nappal Mária először vitte el templomba fiát. Az asszony gyertyát vitt magával, az agg pap pedig a kis Jézust a megvilágosodáshoz hasonlította. Az ezen a napon meggyújtott gyertyáknak különleges tetteket tulajdonítottak, az emberek szerint elüldözik a lidérceket, a rosszakarókat, de ilyenkor a haldoklók kezébe is égő gyertyát adtak.
Balázs-nap
A Gyertyaszentelő Boldogasszony utáni nap Szent Balázs nevéhez kötődik. A vértanú egyszer megmentett egy kisfiút, akinek megakadt egy halszálka a torkán. A gyermek édesanyja hálából gyertyát vitt Balázs püspöknek. A hagyomány szerint ezért a pap ilyenkor gyertyát tart a hívő álla alá, és megáldja Szent Balázs nevében. Úgy tartották, hogy akit ezen a napon torokfájás kínoz, meggyógyul, ezért parázson almahéjat füstöltek, ezzel üldözték ki a gonoszt a betegekből. Balázs nem csak a betegek, de a diákok kedvelt szentje is volt. Hasonlóan a betlehemezéshez, a falvakban a gyerekek itt is egy Szent Balázshoz köthető történettel járták a falut, mindenhova becsöngettek, eljátszották színdarabjukat, cserébe pedig almát és nyalánkságokat kaptak. A szőlősgazdák földjük négy sarkán megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs elűzze a madarakat, amik megdézsmálhatják a termést.
Mátyás nap
Február 24.-e Mátyás apostol ünnepe, akit Jeruzsálemben fejeztek le. Jelképe egy bárd, amivel sokszor ábrázolták pénzérméken. Itthon úgy tartották, az apostol megkönyörül a didergő embereken, ezért bárdjával szétzúzza a jeget. A néphit szerint ilyenkor kezdődik az olvadás, éled a természet.
Gergely nap
Március 12.-e ismét a diákok napja. Ekkor tanultak utoljára a gyerekek a téli időszakban, ezért körbejárták a falut és adományokat gyűjtöttek az iskola és tanáruk számára. Ilyenkor Gergely pápára emlékeznek, aki az ellenreformáció jegyében iskolákat alapított és ezért a kultúra egyik patrónusaként tekintenek rá. A városokban diákpüspököket választottak, vetélkedőket tartottak.
Írta: Perlaki Fanni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése