Szombat délután egyedül voltam otthon és nagyon jó éreztem magam. Néha jó, és kell is az egyedüllét. A kályhában ropogott a tűz, az idő kint őszies úgyebár ... leültem a kedvenc magazinommal, hogy elolvassam síri csendben.
De közben eszembe jutott , hogy kellene vmit rágcsálni. Így hát ősz lévén (nem tudom miért csak akkor szoktam ilyet enni) és az otthoni hozzávalók terén egyértelmű volt hogy egy jóleső tálat fogok készíteni: camabert sajt, szőlő és dió. Imádom, remek párosítás. Először a sajt, utána a szőlő és a dió (lehet nem így kell enni sorrendügyileg) de én így szoktam. Aki nem próbálta még az ne hagyja ki, aki meg igen adhat extra tippeket is még ehhez a párosításhoz. Most bor nem dukált hozzá, egyszerűen azt nem kívántam.
Nagyon nagyon szeretem a sajtokat. Ez azért is érdekes, mert én allergiás vagyok a sajtra is ... de azért eszem. (Már megtanultam, hogy kell kordába tartani a mennyiséget.) Na szóval, a két sajt kedvenc a camambert és a paremggiano, de sok mást is kipróbáltam már.
Oh te jó ég, ha egyszer vki meglepne egy nagy egész karika (így kell mondani?) parmezán sajttal...
6 megjegyzés:
Hát ehhez most én is kedvet kaptam :)
na de jó, nem fogod megbánni..-)
csorog a nyálam....) Nekem nincs itthon szőlő, de diót fogok pucolni-nagyon szeretem,amikor még ilyen friss::) .Sajtom van,igaz,hétköznapi ,de nem baj.
Bizony,jó egy kicsit egyedül lenni!Énnálam is ropog a tűz.
Annak a nagy karika parmezánnak én is örülnék!
Kéksajttal sem rossz a szőlő :-)
hmmm én almával is szeretem.
Megjegyzés küldése