Némi festés után egy Jane Austen könyv filmváltozatát. :) Vagy egy olyant, amiben párhuzamosan a jelenben, egy, a házat most megvásárló, vagy megöröklő csaj felújítaná, és látnánk a kb. Jane Austen korabeli elődök romantikus történetét.
Nekem valamiért egy régi maffiacsalád története kel életre.A fiatal szegény olasz házaspár valahogyan belekeveredne a szeszcsempészetbe,jön a pénz,nagy élet övék a világ, aztán megveszik álmaik házát....aztán az apa börtönbe kerül, elkobozzák minden vagyonát, a feleség a lányaival megpróbálja a régi életszínvonalat tartani, lassan eladogatnak mindent...végül kénytelenek elköltözni és munkába állni.Az dédunoka mesélné el a nagymamától hallott történetet, amikor egy véletlen folytán eladásra kerül a ház, és vevőként jelentkezik...bejárva az emeleteket megelevenedne a korábbi élet.
Nekem is Austen ugrott be elsőre, A klastrom titka vagy a Büszkeség és balítélet, de most egy 19. századi Sherlock Holmes-t is el tudnék itt képzelni... Merci
hú látom mindenkinek belódult a fantáziája, csúcsok vagytok, olyan jó volt olvasni őket,
íme még egy amit Zsú írt a facen, ez is nagyszerű, íme:
Árnyak a tükörben
Egy kislány készülődik balettórára. Édesanyja gyengéden fésüli copfba haját. Már szalad is apja után le a lépcsőn. A kert szűk falai közt szárnyalnak kacagásai. Az ablakból figyeli egyre halkuló lépteiket. A házban keserű szellő kel szárnyra, és egy piros szalaggal kezd kacérkodni. A szalag. Pillantása szorongva figyeli lenge mozdulatát a mindenségben, s közben kezei vezetik emlékezetét, ahogy megkötötte lánya hajában reggel. Igen feszesen kell meghúzni, az élére mindig figyelni kell. Csak ahogy édesanyja mutatta neki. Minden áldott reggel feszesen meghúzni. Léptek ébresztik, és a piros szalag pilleként hull alá. Szíve ritmusa nyugalomra tér, mikor az ismerős mosoly üdvözli őt. Talán a cselédje jött meg, kosarában az otthon meleg ízével. Az asztalon már izgatottan hevert a teríték. Négy tányér. Az akkor még kedves mosoly, most aggódva figyelte, ahogy az asszony friss limonádéval tölti fel a négy poharat. Majd odalépett hozzá, és halk szavával átnyújtotta a napi frissítő koktélját. Miközben felhörpintette a varázsitalt, szemei lopva az órát lesték. Az óra mutatói egyre inkább eszeveszetten kezdtek kergetőzni. Lábai, mint ha ingoványon egyensúlyoznának. Leroskadt tükre elé, s a lány így fésülte hosszú, már-már ezüstösen csillogó haját. Arca egyre szürkülni kezd a szobák falával, és tekintete elnehezül. Csak a lány szavai tartják ébren. Cserfes csacsogása mindig mulattatóan hat rá, valahogy önmagára emlékezteti. Az óra figyelmeztető kongatása szakítja félbe az időt. A lány gyengéden simítja végig ráncos arcát. –Nagymama. Mennünk kell. - Ajkai tiltakozva rebegnek, de értelme mozgásra bírja lábait. Lassan veszik lépteiket az új otthonába. Oda, ahonnét már nincs visszaút.
18 megjegyzés:
Némi festés után egy Jane Austen könyv filmváltozatát. :)
Vagy egy olyant, amiben párhuzamosan a jelenben, egy, a házat most megvásárló, vagy megöröklő csaj felújítaná, és látnánk a kb. Jane Austen korabeli elődök romantikus történetét.
ez egy nagyon jó ötlet-) komolyan, köszi szépen,
úgy úgye azért a fantázia mindenkinél tud mozogni
vámpír-sárkányos-fantasy
-)))
Időutazós sci-fi?
Nekem valamiért egy régi maffiacsalád története kel életre.A fiatal szegény olasz házaspár valahogyan belekeveredne a szeszcsempészetbe,jön a pénz,nagy élet övék a világ, aztán megveszik álmaik házát....aztán az apa börtönbe kerül, elkobozzák minden vagyonát, a feleség a lányaival megpróbálja a régi életszínvonalat tartani, lassan eladogatnak mindent...végül kénytelenek elköltözni és munkába állni.Az dédunoka mesélné el a nagymamától hallott történetet, amikor egy véletlen folytán eladásra kerül a ház, és vevőként jelentkezik...bejárva az emeleteket megelevenedne a korábbi élet.
Az első ötlet nálam is Austen volt, a második Dickens nehéz bársonyfüggönyökkel!:)
Nekem is Austen ugrott be elsőre, A klastrom titka vagy a Büszkeség és balítélet, de most egy 19. századi Sherlock Holmes-t is el tudnék itt képzelni...
Merci
hú látom mindenkinek belódult a fantáziája, csúcsok vagytok, olyan jó volt olvasni őket,
íme még egy amit Zsú írt a facen, ez is nagyszerű, íme:
Árnyak a tükörben
Egy kislány készülődik balettórára. Édesanyja gyengéden fésüli copfba haját. Már szalad is apja után le a lépcsőn. A kert szűk falai közt szárnyalnak kacagásai. Az ablakból figyeli egyre halkuló lépteiket. A házban keserű szellő kel szárnyra, és egy piros szalaggal kezd kacérkodni. A szalag. Pillantása szorongva figyeli lenge mozdulatát a mindenségben, s közben kezei vezetik emlékezetét, ahogy megkötötte lánya hajában reggel. Igen feszesen kell meghúzni, az élére mindig figyelni kell. Csak ahogy édesanyja mutatta neki. Minden áldott reggel feszesen meghúzni. Léptek ébresztik, és a piros szalag pilleként hull alá. Szíve ritmusa nyugalomra tér, mikor az ismerős mosoly üdvözli őt. Talán a cselédje jött meg, kosarában az otthon meleg ízével. Az asztalon már izgatottan hevert a teríték. Négy tányér. Az akkor még kedves mosoly, most aggódva figyelte, ahogy az asszony friss limonádéval tölti fel a négy poharat. Majd odalépett hozzá, és halk szavával átnyújtotta a napi frissítő koktélját. Miközben felhörpintette a varázsitalt, szemei lopva az órát lesték. Az óra mutatói egyre inkább eszeveszetten kezdtek kergetőzni. Lábai, mint ha ingoványon egyensúlyoznának. Leroskadt tükre elé, s a lány így fésülte hosszú, már-már ezüstösen csillogó haját. Arca egyre szürkülni kezd a szobák falával, és tekintete elnehezül. Csak a lány szavai tartják ébren. Cserfes csacsogása mindig mulattatóan hat rá, valahogy önmagára emlékezteti. Az óra figyelmeztető kongatása szakítja félbe az időt. A lány gyengéden simítja végig ráncos arcát. –Nagymama. Mennünk kell. - Ajkai tiltakozva rebegnek, de értelme mozgásra bírja lábait. Lassan veszik lépteiket az új otthonába. Oda, ahonnét már nincs visszaút.
Szellemírtók
Lélektanos-thrilleres borzadályt. Minden megvan hozzá. :))
Thrillert. Vagy drámát. Netán stílusos kis horrort :)
Last Tango in Ajka
Nekem is Austen. Vagy Bronte, Üvöltő szelek...
nem forgatnék... beköltöznék inkább :)
hű de beindultatok, ezt már szeretem-)))
köszönöm szépen az írásokat-)
Megjegyzés küldése