****************************** Vidéken is élhet stílusosan az ember. ******************************

2011. január 26., szerda

Vidék vs. Bp. - vitaindító










A vidék háttérbe szorult, szorul és fog is. Sokan így gondoljuk. Persze a fővárosi és vidéki életnek is van előnye, hátránya. 

A vidéki élet nyugodtabb. De, kevesebb a lehetőség.


Várom a Ti véleményetek is.



 
Idézetek hozzászólásokból a Hungarian Provence Facebook oldaláról. (válogatás)



" Ha belegondolsz, szerintem a vidék pont attól vidék, hogy háttérben van. Ha ugyanolyan nyüzsgő lenne, mint a városok/főváros (nemtom, nálad mit jelent a vidék) akkor mi lenne benne a vonzó? Pont azért szeretik az emberek, mert nyugis meg el...dugott :) "
Enikő

**

" Minden vidék ami nem Bp. És ez nem bántás senkinek. Csak amikor megkérdezik hol lakom és én megmondom és a válasz az, hogy: Jaaa. Értem. (Ez mindent elárul.) "
Hungarian Provence

**

" Én egy nagyon pici faluból kerültem Pestre immár majd 20 éve, de a mai napig Rátóti lánynak érzem magam... szeretek ott lenne, nagyon más...sosem tagadom meg a szülőhelyemet...csak a pletykát nem szeretem... "
Maja

**

" Nem értem az emberek között miért terjedt el a negativ "vidéki " jelzö.Èn személyszerint röhejesnek tartom hogy a fövárosban gumicsizmában kell járnom mert akkora a sár ..és a belvárosban több a paraszt mint a szántóföldeken ...Emlékszel én mit mondtam amikor mondtad hol laksz?:) "
Gréta

**

" Egy-egy forgalmi dugóval terhelt napon (megkockáztatom), hogy rövidebb idő alatt el lehet jutni hozzád, mint mondjuk Dél-Budáról Észak-Pestre...

Én is szívesen költöznék vidékre, de a gyerekek iskolába járása és egyéb elfoglaltságai miatt ez nem megy. Nagy álmom, hogy ha egyszer majd lesz rá lehetőségem, veszek egy kis házikót valahol, és az egész nyáron ott leszünk. Minden héten jönnének barátok vendégségbe, és együtt élveznénk, hogy béke van... "
Gabriella

**

" Na, most álljunk meg egy szóra! Ha a vidék háttérbe szorul miért menekül mindenki vidékre lakni? Nagyon sokat kiköltöznek és onnan járnak be a fővárosba dolgozni. Menekülnek onnan, a nyugalomra vágynak.

Szerintem a vidék "jön föl"!!! Én büsz...ke vagyok arra, hogy vidéken élhetek, és soha nem cserélnék!!!! :) " Anett

**


" Egyetértek Anettal, én 15 év Bp. után újra vidéken, a Balaton-felvidéken élek. ( Krisztina, erről majd bővebben írok Neked egy meghívással fűszerezve) :-)

Életminőség szempontjából összehasonlíthatatlan. Lányok, a vidék tartja el a fővár...ost, miről is beszélünk? :-) Mi az első gondolata jó időben a nagyvárosiaknak? Irány vidékre! Hmmm.... ;-) "
Natália

**

" En is olyan szerencses vagyok, hogy egy VIDEKI kicsi faluban elhetek. Imadom, es soha nem cserelnem semmivel. DE... amikor azt latom, hogy minden Pesten van... orditani tudnek. Tegnap eppen a Nemzeti Galeria honlapjat nezegettem.... Munkacsy kiallitas. 4-en vagyunk...mibe kerul ? Jegy : OK korrekt + az utazas negy fore. Es akkor mar el kell rajta gondolkodni. Ez szomoru ! Es a pesti gyerekek bejarhatnak oda kulonbozo foglalkozasokra, az enyem meg orul, ha jegyert bejut... Sajnos, kevesebb lehetoseg jut nekunk, minel messzebb vagyunk a fovarostol. De leginkabb ezen lehetosegek aranytalansaga az ami elkeserito...
Persze hozzateszem, mi videkiek is tehetunk errol, mert elhisszuk, hogy csak Pestnek van reklamerteke. Sajnos.... "
Anita

**

" És elcserélnéd a vidéki nyugidat, jó levegődet, stb a mindennapi fővárosi közlekedési káosszal, türelmetlen, személytelen, rohanó közeggel, reggeli fásult arcokkal a metrón? Aki itt él az sem biztos, hogy eljut (persze könnyebben megtehetné) mindenhová, amit a főváros kínál. Annak sem könnyebb, aki a fővárosból szeretne kiruccani vidékre, hogy kicsit kiszellőztesse a tüdejét. Ez ugyanúgy útiköltség, szállás, stb. Nem azért vagy hátrányban vidéken mert lemaradsz a fővárosi dolgokról! "
Ágnes

**

" Hmm nekunk meg igazibol szomszedunk sincs. Csak a dombocskank tetejen el egy csalad. A hazunkhoz egy olyan ut vezet a domboldalba, ahol szinte csak mi jarunk.... Teljes nyugi ! Ket orult beagle, macskak, ozek, sunik, cinkek, halak a kerti toban....fagerendak a fejem folott, cserepkalyha, forraltbor :-))), alig varom a narciszokat a kertben...mirol beszelek en itt ?:-)) Lanyok ,tok jo kedvem lett !!!! Koszi "
Anita

**

Ágnes
" Ha vidéken élsz Pest hiányzik, ha Pesten élsz vidék hiányzik. Párommal a megélhetés miatt felköltöztünk a fővárosva, majd jött a baba és azt gondoltam, hogy jó levegőn a természetben nőjön fel a gyerek. Visszaköltöztünk a szülőfalunkba, de ...a bevásárlás és az élet megszervezése olyan nehéz volt, hogy ismér Pestre mentünk lakni.(Bolt a sarkon:) stb.) Ahogy nőt a gyerek egyre mondta, hogy költözzünk a mamáékhoz vidékre. Meg is értettem őt mert, ott szabad volt 6 évesen egyedűl elmehetett egyik mamához, másik mamához a baráti körünkben 2 kislány is majdnem vele egy időben született, őket is meglátogathatta, itthon meg az utca másik oldalára sem mehetett egyedűl.Majd 12 éves lett és bejelnettük, ha gondolja mostmár haza költözhetünk. Kétségbe volt esve, hogy ő vizilabdázik és azt ott nem lehet, iskolába is itt akar járni és a barátok...Így 22 éve ideiglenesen Pesten lakunk. "


**

" Azt mondtam hogy de irigyellek:)) "
Gréta

**

" Itt a "föfaluban" már az is számit hogy budai vagy ..vagy pesti.A budai lenézi a pestit,a pesti emiatt (vagy nem emiatt) folyton szidja a budait mint a bokrot a "szar" utak ,a drágább... ingatlanok miatt..és sorolhatnám. Hát nem tiszta vicc?:)))) "
Gréta





(Helyesírási és egyéb karakterhibák előfordulhatnak a hozzászólásokban.)

(A fotók sajátok.)






4 megjegyzés:

Bodzás Vendégház írta...

A lehetőséget mindegyik területen meg lehet találni. A fővárosban sem él mindenki a lehetőségekkel, és vidéken sem. Viszont szerintem mindenkinek a zsigereiben kell éreznie, hogy hol tudna boldogulni, és nem azért költözni vidékre, mert ott olcsóbb a telek. A színház, a kiállítás csak egy része az életünknek, és Pesten sem jár mindenki minden hétvégén színházba. Szerintem, aki vidékről is figyeli a fővárosi kulturális életet, az megoldja, hogy fellátogasson. Vagy a környék nagyobb városaiba. Mi is így csináljuk, és élvezzük a vidéki élet örömeit, nehézségeit:)))

Anikó írta...

Én budapesti vagyok,sőt budai, ott születtem és éltem, dolgoztam, férjhez mentem, születtek a gyerekeim, BodzaZsuzsával tökéletesen egyetértek, persze sokat jártunk színházba, moziba, kiállításokra de nem minden héten. Bárhonnan megoldható, bármilyen kultúrális eseményen való részvétel, persze kényelmes nagyon, hogy a fővárosban, ahol lakom onnan kocsival 5 hiper-szuper 10 percen belül elérhető, de kisboltok is minden mennyiségben és variációban a házunk kapujától szintén percek alatt, gyalogosan.
De a tömegközlekedés, a metro, az egy téboly, pláne csúcsidőben, jó 2-3 percenként jönnek az újabb kocsik, szerelvények, de tömeg mindenütt, lökdösnek, neked jönnek, tülkölnek az autók.
Nos, hogy a nyugdíj kapujában vagyunk, mi bizony vidékre költöztünk, egy órára a fővárostól egy idegenforgalmi szempontból frekventált kisváros mellé, egy csöndes faluba.
Élvezem, hogy délután 5 órától itt kihalt minden, egy lélek nem jár az utcákon, csönd van,igaz figyelni kell, mert a postára 12-12,30 között nem lehet menni, mert bezár, a közért / az egyetlen/vasárnap csak de.11-ig van nyitva, de kocsival a városka öt perc és annak valamelyik szélénél ott vannak az
állandóan nyitvatartó vagy legalábbis sokáig, nagy áruházak.
Persze, ha szükség lesz orvosra vagy kórházra akkor megyünk fel, mert ott az egészségügyi ellátás azért más,abban jobban bízom, bár a falubeli körzetiorvos aranyos,de csak a kisebb problémákra, receptekre.
Élvezem, hogy nagyon kevés ember van körülöttem, szinte senki, ha én nem akarom.
Szóval csodásan érezzük magunkat, most szokjuk ezt az egészet, a gyerekeim meg csak élvezzék Budapestet, úgy látom a fiataloknak kell elsősorban a nagy nyüzsgés jobban, a város lüktetése.
Engem már kiráz tőle a hideg :-))))

Garhof írta...

Teljesen ambivalens érzéseim vannak a téma kapcsán...
Alapvetően vidéki lány vagyok. Egy igazán gazdag kisvárosban gyerekeskedtem, onnan kerültem a középiskolás éveimre falura kollégiumba. Érettségi után nagyon vonzott a főváros, így oda felvételiztem. Mikor viszont elkezdődött az első évem fent, teljesen bepánikoltam. Megzavarodtam a közlekedéstől, az emberektől, attól, hogy senki nem ismer senkit, senkivel nem lehet értelmesen szót váltani. Fél év után hazaköltöztem, mert teljesen kiborultam (más családik okok is közrejátszottak, de ez is nagyon sokat számított). Halasztottam, és a pihenő után teljesen más fejjel vágtam neki az egésznek. Onnantól kezdtem el értékelni, hogy bizony ennek is megvan a szépsége, rengeteg a lehetőség, imádtam. Az iskola végeztével családi nyomásra haza költöztem, pedig nagyon nem akartam. Ennek lassan 8 éve. Mind a mai napig nem tudom megszokni, hogy bár az ország egyik leggazdagabb városában élek, mégis el kell mennem a városból, ha vásárolgatni akarok, hogy nem lehet beülni egy forró csokira sehova délután 6 után, hogy nem lehet bejutni a művelődési házba egy színházi előadásra, mert kihalásos alapon lehet csak székhez jutni, és még sorolhatnám.
Két éve vettünk egy házat egy 120 fős faluban. Csend, nyugalom, igazi falusi élet. Mégsem zavar, hogy nincs forrócsoki 6 után, hogy nincs színház. Miért? Azért, mert képes kinyitni a falu egyetlen boltját a tulajdonos augusztus 20-án is, hogy legyen friss kenyere mindenkinek, mert a barátai, jó ismerősei, szomszédai. Ha nincs is meg minden lehetőség, mindent elkövetnek azért, hogy ezt ne érezze az ember. És azt is hozzá kell tennem, hogy 30 km-re van DD egyik legnagyobb városa, ahol minden adott ahhoz, hogy az ember tényleg kulturáltan szórakozzon. Remélem, hamarosan eljutunk odáig, hogy költözhetünk.
Az én problémám azt hiszem az, hogy olyan helyen élek jelenleg, ami tényleg a béka feneke alatt van kulturális és társadalmi szempontból. Hiába a keresőképes kereslet, hiába a vidék bája. Mivel az embereknek lenne igényük, de a lehetőségek borzasztóan korlátozottak, így elmennek máshová szórakozni, pénzt költeni. Emiatt a helyi kereskedők sem érzik az igényét annak, hogy szolgáltassanak, és elindul egy negatív spirál. A helyiek már csak arra szorítkoznak, hogy a napi szükségleteiket ellássák helyben, aztán hétvégén irány... Igen, ám, DE... nem volt ez mindig így! Mióta autópálya van, azóta lehet ezt megtenni. Mert bizony elé gáz, mikor 2-2,5 óra a 120 km-re lévő főváros, miközben most pályán ott van az ember 50 perc alatt. Az embereknek megvan az a komfortigényük, hogy ha nem muszáj, ne kelljen már 2,5 órát autózni egy pár cipőért... és hová lehetett menni régen? Még nagyobb városokba, mint a miénk. És itt volt a probléma... A mi megyénkben nincs olyan központ, ahová lehetne menni... Baranyának ott van Pécs a pezsgő életével, Fejérnek Székesfehérvár, Jász-Nagykunnak Kecskemét. Mindenhol kulturális élet, színházak, koncertek, bevásárlóközpontok. És mi van Tolnában? Hány olyan rendezvény van, ami olyan jelentőséggel bír, hogy elmennek az emberek, hány olyan üzlet van, ami nem követi a nálunk is divatos 17:00-kor már kint van a zárva tábla az ajtón? Nekünk bizony mindenért legalább 100 km-t kell autóznunk. Ez ma már nem probléma, mert itt az autópálya, de két évvel ezelőtt is még igen komoly problémát jelentett minden ilyesmi.

Garhof írta...

Mi a megoldás? ELÉRHETŐSÉG több szempontból is!!!
1. Nem kell minden városban színháznak, bevásárlóközpontnak lennie, de 50 km-es körben lehessen lerendezni az ilyen igényeit az embernek! Ma már sokkal mobilabbak az emberek, ha van igény, ennyit szívesen elautózik bárki.
2. Elérhetőség a településeken belül. Bajban vannak a vidéki kereskedők, sírnak, rínak, elviszik a plázák a kuncsaftokat, már nem költenek az emberek süteményre, nem járnak étterembe... De hogyan is menne be könyörgöm?! Miért nem jut eszébe egyiknek se, hogy ne 9-kor nyissa ki a boltját, aztán elmenjen ebédelni déltől 1-ig, majd 5-kor bezárjon, hanem nyisson ki 11-kor, és legyen nyitva 7-ig. Miért olyan nehéz ez? Délelőtt megfőz, megebédel, elrendezi az ügyeit a városban, délután viszont a dolgozó emberek igényeinek megfelelően elérhető. Ez majd vonzza a többit is. Majd kénytelenek lesznek tovább nyitva tartani a cukrászdák, éttermek (röhej, hogy a város egyetlen valamire való éttermében hétköznap max. 9-ig van konyha, mikor az ember jó esetben is 1/2 10-kor jön ki a moziból). Majd rájönne a tulajdonos, hogy abból lesz bevétele, ha az igényekhez igazodik, idővel azok maradnának életben, akik nem az órájukat és a számlát nézik csak, hanem fontos az is, hogy és mi van a családdal, régen láttunk benneteket errefelé.
Ha más országokban működik a vidéki élet (olaszok), akkor nálunk miért nem tud?
Miért van az, hogy tőlem, mint szolgáltatótól mindenki elvárja, hogy a nap 24 órájában elérhessen telefonon, hogy este 10-kor is még hív az ügyfél, reggel pedig ő ébreszt, ők pedig nem hajlandóak ennyi áldozatot hozni a vásárlóikért?