miNŐ vidék: Vidék és lelkiélet női szemmel 7. rész

1-6. részek ITT olvashatóak!

A természet kiaknázása és újratöltése

Beszereztünk egy komposztládát. Fa deszkákból bárki könnyen összeüthet egy kisebb, mutatós darabot. Sőt, a nagy áruházak, a műanyag verzióból számos méretben és fajtában fel vannak töltve. Valamikor pesti életünk alatt, részt vettem egy öko-hétvégén, civil szervezet vitte a tudást és a jobbnál-jobb ötleteket a nyolcker szívébe. Volt adakozás, csere-bere asztalok, filmvetítések közösségi pénz bevezetéséről, környezetszennyezésről és gerillakertészkedésről. Én leginkább a filmeket élveztem, olyan sok újat és izgalmas, eredeti lehetőséget vázoltak fel előttem, városlakó előtt, amiről tényleg nem is álmodhattam. Persze azóta a természet harmonikusabb kihasználásában jóval aktívabb szerepet játszom azzal is, hogy vidékre költöztünk és az adott lehetőségeket igyekszünk okosabban megélni. No de mindezt azért is meséltem el, mert ezen a rendezvényen okított ki minket egy aktivista a komposztládák szakszerű használatáról. Önkormányzati támogatással számos fővárosi kerületben, ingyenesen igényelhető a komposztláda ma is egy társasház részére, sőt az aktivisták információval is ellátják a ház lakóit, mit és hogyan gyűjtsenek szelektíven a lakásaikban, vagy ürítsék egyik-másik konténerbe, vagy komposztládába. A nagyobb közösségek közös kertjükben, de egyénileg akár az erkély sarkában is komposztálhatnak. Csak olvassanak picit utána, melyik helyre, melyik láda-típus praktikus!

Kezdőknek és haladóknak ajánlom ezt a hasznos útmutatót a komposztálás hogyanjáról: http://juniperus.hu/images/news/komposztalo/Komposztalasi_utmutato_2012.pdf

Azt már korábban olvashattátok, hogy beindítottuk piciny veteményesünket, töltött ágyásunkkal, amiből egy hónap után én sok-sok retket takarítottam be. A kártékonynak mondott mindenféle lény pedig epret és a maradék retket habzsolta be. A szobában felnevelt különféle chilipaprikáink (benne kicsi-nagy hagyományos chili, piros és méregzöld jalapenóval) veszettük meghálálták, amikor kiültettem őket a retek helyébe. Nem győztek erősödni, és bőséges terméssel ajándékoztak meg minket sok hónapon át. A méhek is aktívabban jártak hozzánk, én szeretem a kis zizegőket, jöhetnek bátran. Télre maradt még 2 tő chilink, amik a szobában átvészelik az időt, hogy majd jövőre újabb bokorrá cseperedjenek odakint a napon.

Ti értitek ezt a nagy medvehagyma őrületet?! 

Na persze a fővárosból nézve minden ehető kis zöldnek örül az ember. Valamikor gyerekkoromban térdig gázoltunk ilyen vadhagyma területeken, s eszünkbe sem jutott, hogy anyáékat megörvendeztessük jó pár csokor ennivalóval. Inkább szedtünk virágokat, s olykor az utunkba kerülő gyümölcsöket dézsmáltuk. Ma már a divathullámok újra felismernek gyógy-, és fűszernövényeket, és vadon termő alapanyagnak kiváló egyéb növényeket. Ügyes szakács lehetett, aki divatba hozta ezt a kellemesen csípős ízű és jellegzetesen hagymaszagú növényt. Persze ma már én sem vonom ki magam az előttem elterülő finomságok kiaknázásából. Nekem is megdobbant a szívem, amikor egy nap, az erdőben sétálva, félreismerhetetlenül hagymás tájra tévedtünk. Rántottában, pogácsában már én is kipróbáltam a medvehagymát. Nektek van egyéb speckós ötletek is?

Süssünk kistermelőként?

Előre bocsátom, olyan távol állt tőlem mindenféle vállalkozósdi, hogy igazán csak a friss, vidéki levegőnek tudhattam be új ötletemet. Szedem és tanulom mostanság ezeket a gyógynövényeket, s kezdem érezni, érteni, miért is hasznosabb és sokszor finomabb is ezekből főzni a teákat. Egészségügyi hatás ide vagy oda, külön érdekesnek tartottam, hogy mennyire nem használjuk ezeket a növényeket akár ízesítésre is. Talán nem ismerjük még őket eléggé? Fene sem tudja. Tőlem biztosan sokkal okosabb, (a bükkszentkereszti) Gyuri bácsi követők hada nézhet most bután, miről is beszélek. A szegényes felhasználásról papolok, igen! Én nem vagyok krémkeverő, nem fogom a kozmetikai iparban kamatoztatni nem létező tudásomat, viszont főzni és sütni meglehetősen szeretek. Enni is. Mondjuk azt ki nem? J

Nos fogtam magam és elkezdtem keresgélni a neten. Arra lyukadtam ki, hogy talán kistermelőként az ember gyűjtheti és kereskedhet is a szedett fűszer-, és gyógynövényeivel. Egy bizonyos mennyiségig legalábbis. Azt, hogy sütni-főzni milyen feltételek között kezdhetek el bármilyen alapanyagból, kezdett már sokkal bonyolultabb és átláthatatlanabb kérdésnek tűnni. El is szontyolodtam, mert ötleteim ismét a fióknak teremtek csupán. Azért lelkesen nézem ma is a meska.hu és ízporta.hu oldalak kínálatait, a friss próbálkozókat, és a kistermelők egyre népesebb csoportját, milyen szépségekkel és ötletekkel állnak elő sütés-főzés terén. Örülök, hogy mégis működik a lelkes feldolgozóipar manufakturális viszonyok között is. Sőt, a facebookon még külön csoportokba is tömörülnek azok, akik cserekereskedelemben osztják friss termékeiket a nyitottak felé. Egyre többen vagyunk és vannak, igen!!!

Micsoda önkifejezés ez egy nőnek, nem igaz?! De bizony! ;-)

Cellaházak között

Igazán szép helyre látogattunk el tavasszal. Frappáns, hogy pont itt írom meg, a Hungarian Provence blogon, hiszen Ti igazán értékelni fogjátok ezt az új gyöngyszemet. Nos, úgy új és úgy gyöngyszem, hogy egyrészt én most hallottam életemben először a kamalduli rendről és felettébb furcsa szokásaikról, másrészt az állam volt olyan kegyes, hogy nemzetközi pályázatokkal csodásan felújította a majki remeteség egyik hazai gyöngyszemét, pont akkorra, amikor mi arra vettük az irányt. (http://www.majkikolostor.hu/magyar/oldalak/a_cellahazak/ )

A remeteélet nem játék és nem mese. A létezés ilyen módon elgondolkodtató, mély megélése azt hiszem sokunk fantáziáját beindítaná. Ha másért nem, a kíváncsiságotokat enyhíteni menjetek el szétnézni ezek közé a cellaházak közé. A kőfallal körbezárt terület azért is erre a blogra való, mert a remeték ezen csoportja gyógynövények termesztésével és abból készített gyógyhatású termékeikkel tartották fent magukat. S a működtetők felelevenítették ezt a remek szokást. Ezek közül a növények közül a levendulabokrok két fajtája volt a legkedvesebb az ő számukra is. A majki kolostor területének felújítása során erre a díszes és illatos apropóra külön figyelmet szenteltek a kertészek, s ma is hatalmas területen díszít a levendula. A bejárathoz közeli ajándékboltban kissé orrfacsaró módon mindenféle levendulás termék kapható azoknak, akik nem tudják visszafogni magukat az egyébként is bódító környezetben. 

A remeték cellaházai közül bejárható egyik-másik, sőt a meditálni vágyó nagyközönség számára egy modernebben felszerelt ház szállásként is várja az érdeklődőket. Ott jártunkkor éppen nem volt fesztivál, de ahogy hallottuk a környék vonzza a lelkes bio, öko és természetközeli érdeklődésű embereket. A Biofesztivált, Natura Fesztivált minden évben igyekeznek izgalmas és hasznos programokkal megtölteni az itt dolgozók. Ezen kívül minden vasárnap gyógynövénypiacon csodálhatjuk meg az itt termett és feldolgozott, egészséges finomságokat.

Ha még mindig nem jött meg a kedved a látogatásra, hát szerencsés ember lehetsz; erdővel, friss levegővel és fűszeres illatokkal megáldott, teljes életet élhetsz. Gratulálok! ;-)

A következő részben ismét lelkizem kicsit, ahogyan utazni is kell a felfrissülés végett. Süssek is valami egyszerűt? Fogok. 

Abonyi Anita

http://nofejleszto.hu/

https://www.facebook.com/nofejleszto

fotók és írás: Anita