****************************** Vidéken is élhet stílusosan az ember. ******************************
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: az én házam. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: az én házam. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. december 3., hétfő

2012. november 16., péntek

Amikor anno elkapott a vidéki stílus vírusa :-) - 26 lakber fotóval





Nem csak a 2005-ben megélt provence-i nászút inspirált a blogírásban és a vidéki stílusú lakberendezésben, hanem az első megvásárolt francia Art&Decoration magazin 2006-ban.



Így van. 2006 év végét írtunk, a házunk építése éppen félkész állapotban volt, amikor megvettem ezt a magazint. Voltak már kész ötletek a fejembe, de az AD után sok minden megváltozott. Emlékszem ültem a meleg tetőtéri szobában és faltam az oldalakat, persze többször elidőztem egy-egy szépséges kép mellett. Közben a férjemnek is nagy lelkesen mutattam a fotókat, és meséltem neki, hogy nálunk majd hogyan fogjuk megvalósítani azokat az ötleteket, amit a lapban láttam.


A mai nap ebből a lapszámból fotóztam ki Nektek a kedvenceimet, amik anno inspiráltak minket a házunk berendezésében.

Szerelem volt első látásra. A nagy, régi óra. Mennyit kerestünk hasonlót, mert ezt az ötletet nagyon szerettem volna. Végül az óra a falon kötött ki, jó nagy méretbe, hasonló stílusban. De asztalként még mindig tetszik.


Szintén ekkor szerettem meg a képkereteket. Lett is hasonló a fürdőben, mint tükör. Viszont ez a polcos ötlet még mindig listán van. Meg fogom csinálni.




Nem csak a padló stílusos, de a kiszuperált régi mozis ülések. 



Ó már megint képkeret. :-) Üresen is nagyon jól mutat. 


Vidéki stílusú konyha inspiráció: színek, formák, kiegészítők. 






A székeket most nem csak a képen lehet látni, hanem nálunk is, csak fa színben. Hulladék fából készült és édesapám készítette nekünk.






A vágódeszka kérdés. Miért legyen a pulton, amikor nem használjuk, nem igaz? Ezt a fotót mutattam meg az asztalosnak is, aki a vörösfenyő konyhabútorunkat készítette el.







Bontott tégla és sok-sok fa. Megvan. 





Régi bicikli a kertben felállítva, nálunk. 


 Régi komód, elengedhetetlenül vidéki.Az egyik ilyen nálunk az anyósom által kapott konyhai komód.
"Miért akarjátok elvinni innen? Mire lesz az jó? Semmire. Vegyetek inkább új bútort. " - sosem felejtem el anyósom szavait. És azt a pillanatot sem, amikor újra meglátta a komódot, felújítva. :-)












A képek bárki számára jó inspirációk lehetnek, ezt tudjuk. A legfontosabb viszont az, hogy Te mit teszel még bele, mit teszel még hozzá, hogy egyedi legyen. Hiszen nincs két egyforma vidéki stílus.


fotó: Madame Provence





2012. január 14., szombat

Hétvégi takarítás




Én általában hétvégén szoktam takarítani.
Megoszlanak a vélemények arról is ki az aki szeret, és ki az aki nem szeret takarítani .....


Találtam egy érdekes és humoros videót, fogadjátok szeretettel, 0:31-től kezdődik, Betty Boop-al a főszerepben. 




****

Két napja pedig ezt a képet lőttem itthon.

Otthon/szobaillatunk a gyönyörű napsütésben. Nem tudtam ellenállni.
L'Occitane, fahéj és mézeskalács illat.






2011. október 17., hétfő

2011. augusztus 20., szombat

Vidám vizit vidéken




Az augusztusi vizitkártya egy kis somogyi faluba kirándul. Vendéglátója Krisztina, aki rusztikusra hangolt otthonából hírdeti a vidéki lét előnyeit népes olvasótáborának.

Tavaly nyári beszélgetésünk most egy közös játékban folytatódik. A megnyerhető nem csekély ajándék egyben az egy évessé cseperedett blog szülinapi meglepetése minden régi és új olvasómnak, akik játszanak majd. Induljon a bemelegítés, kezeket a lájkgombra 22-én
 


 
 
 
 
 
 
 
 

2011. június 28., kedd

Privát Provence - CIKK




Nemsokára július. Végre. Kedvenc hónapom. Jön a blog szülinapja (2 éves) és az enyém is. De nem csak ezért lesz különleges a következő hónap.

Az első és legnagyobb dolog az, hogy debütál az otthonunk, nem máshol, mint a Lakáskultúra magazinban. Végre elmondhattam, már nem nagyon győztem magamban tartani, de muszáj volt. Érthető.-)

A fotókat Böjtös Kinga készítette (Vizitkártya rovat)


Még több részlet és pár kulisszatitok hamarosan. 


A lap hamarosan az újságosoknál.


Íme a cikk első oldala, külön engedéllyel, csak Nektek. 


2011. június 10., péntek

Amikor a hóhért akasztják, avagy ki lakik a Hungarian Provence név mögött?

Ki lakik a Hungarian Provence név mögött?
Adott egy lány, aki szereti a levendulát, ez nem kérdés..
Az viszont annál inkább, hogy miért és hogyan alakított ki egy mára már sokak által ismert
és szeretett személyes "márkát"?
Javarészt ennek jártam utána legutóbb, jöjjenek tehát a nem szokványos kérdések és
válaszok!
Ezúttal Krisztivel beszélgettünk:

-Mit jelent számodra a "kincs" kifejezés?

Számomra már maga a szó is izgalmat rejt. Imádom a kincseket. Legyen az a kincs a
bolhapiacon vagy a saját otthonomban. Kiskoromban is voltak, apróságokra gondolok, de
akkoriban nagy szó volt saját magam számára. Ezeket dobozokba raktam, néha elővettem,
aztán vissza, szóval vigyáztam rájuk (itt gyűjteményre vagy kisebb ajándékokra gondolok).
Ha nem tárgyként nézem a kincs szót, akkor természetesen a családom, a párom és az
életem is egy kincs. Próbálok pozitívan gondolkodni. Persze nekem is vannak rossz napjaim,
de a blog mindenért kárpótol. A múltkor mondta az egyik barátnőm, hogy eleinte nagyon
elbújtam a blog mögé. Ez részben tudatos volt. Én nem vagyok egy magamutogatós és
harsány ember.

Van, aki számára az én blogom a kincs. Sokan így gondolják. Megtisztelő. Szeretem a szép
dolgokat és ügyelek arra, hogy ebből Ti olvasók se maradjatok ki. Júliusban két éves lesz az
oldal (augusztusban meg blogtali). Szerintem már sokan megismertek ebben a két évben,
tudják milyen vagyok. Szeretnek az Olvasók és én is őket. Hihetetlen dolog ez. Szinte már
családias a hangulat.
(Jó volt nosztalgiázni, régi fotókat keresni. Még két exkluzív kép vár Rátok, ha kattintotok.)

2011. május 4., szerda

Kövess! - Interjú Krisztinával

Szeretem ezt az interjút.

Viki megkeresett egy hete. Média szakdolijához kellett blog témában egy interjú. Ő engem választott, mint kedvenc blogosa. Köszönöm! -)

Jó kis kérdéseket kaptam. Élmény volt rá válaszolni. Sőt! Újabb részletek derülnek ki rólam.

**************************


„County Roads, take me home…”

Egy blog arról, ahogyan az élmény örök szerelemmé változik.

Krisztina elsőként jelent meg a lakberendezés blog fórumán – nászútján találkozott először ezzel a stílussal, mely élete meghatározó pontja lett idővel - de ez koránt sem mondható egy hétköznapi történetnek, hiszen változatos és egyedi témákban kezd napról napra új bekezdéseket, követése felér a legkeresettebb szakkönyvek olvasásával.

Megkérdeztük hogyan látja saját magát, blogját, mik a tervei és úgy egyáltalán mit is gondol a blogolásról, mint a jelenkor modern önkifejezéséről.


 
Milyen ötlettől vezérelve indítottad el a blogot? Régóta tervezted, vagy valaminek a hatására döntöttél így?

Mindig is szerettem szórakoztatni az embereket, ismerősöket. Kreatívnak tartom magam, de nem a kézművesség terén, hanem a szervezés, az ötletek, és az írás terén. Tinédzser koromban volt egy rajongói weblapom, amit szintén én készítettem, illetve 17 évesen újságot nyomtattam a magam módján a rajongói klub tagjainak. Mindenki csak ámult. Sikeres volt az is.

Az ötlet a nászút (Provence-ban) és az építkezés után fogant meg bennem. Tudtuk, hogy a ház country stílusú lesz. Ehhez gyűjtöttem anyagot a netről és külföldi szaklapokból. Persze akkor még itthon szinte senki nem foglalkozott ezzel a témával. Ma már jó pár hasonló blog létezik, illetve a lakberendezési újságokban is több ilyen stílust látni.

 
Miről is szól pontosan a blogod, van-e fő csapásvonal, amit követsz?

Egy életérzést közvetít a vidékről. Ahogy egy kedves ismerősöm megfogalmazta: Provencei életérzés a Dél-Dunántúlról. Vidéken is élhet stílusosan az ember. Több téma található meg benne: hazai, olasz, és francia country-rusztikus lakberendezés, dekoráció, hangulat, vidék, stílusok, ötletek, kulinária.

Igyekszem ebből a sok témából úgy válogatni, hogy nagyjából egyensúlyban legyenek.


Milyen életutat jár be a blogod? Le tudnád írni, hogy a gondolat megszületésétől, hogy aktív blogger legyél hogyan jutottál el a jelenlegiekhez?

A blog is sokat fejlődött ez alatt a bő másfél év alatt. Júliusban lesz két éves. Olyan, mintha a gyermekem lenne. Először nem írtam, vagyis nem posztoltam minden nap. A nagy áttörést a „Facebook” hozta meg. Egy éve regisztráltam oda is a blogot. Ma már napi szinten egy, vagy több poszt kerül fel az oldalra. Függő lettem, de nem csak én, hanem az Olvasók is. Egyszerűen imádom őket, nagyon aranyosak. Főleg, hogy van egy kemény mag.

Néztem más hasonló külföldi blogokat a kezdetekkor. Még ma is. Sőt, sokakkal jó barátságban vagyok. Nálam az aktív szó azt jelenti, hogy napi szinten van valami újdonság a blogon. Hisz akkor az Olvasó visszatérő lesz. Mára megtaláltam a saját utam és stílusom.

 
Volt fordulópont az írás közben? A kezdetekhez képest alakult a blogod stílusában, vagy akár mondanivalójában?

Olyan fordulópontra gondolsz, hogy abbahagyom? Nem, soha. Nem ért még olyan nagy negatív hatás a bloggal kapcsolatban. Ami persze jó.

Aki követi a blogot http://www.hungarianprovence.blogspot.com tudja, most zajlik/zajlott egy logóverseny. Nagyon tetszett az Olvasóknak, kiélhették a kreativitásukat. A stílus most is alakul, hisz új logó és design várható. Abszolút letisztult lesz. A témák is egyre csak szaporodnak, de úgy érzem, még beleillenek a mondanivalóba.

 
Ki és mennyiben támogatott a blog létrehozásában, továbbá a fejlődésében? Voltak-e nehézségek, „buktatók”?

A blogot egyedül hoztam létre, sima regisztráció szükségeltetett csak. A designban és egy-két technikai dologban a férjem szokott segíteni. Aztán ott van még az én édesanyám. Hűűű, Ő vele jókat lehet ötletelni. Az utóbbi 5 hónapban pedig egyre több külső segítséget is kapok. A blog azzal is megajándékozott, hogy általa megismertem új embereket, mely kapcsolatokból barátságok születtek. Illetve vannak olyan területek, amit egyedül már én sem bírok, vagy nagyobb szakértelem kell hozzá. Ehhez is van segítségem.

 
Mennyire kapcsolódik a blogod témája a „civil életedhez”, munkádhoz?

Nekünk családi vállalkozásunk van, az építőiparban dolgozunk. Szerintem annyira nem kapcsolódik a témához. Viszont érdekes egy napom szokott lenni. Tavasztól-őszig tart nálunk a szezon. Ilyenkor, így most is az irodában vagyok, ügyfelezek, ajánlatokat készítek. Egyszóval pörgök. Közben, ha épp nincs senki, akkor blogolok. Szóval olyan kettős kicsit. Télen viszont mindig hosszabb pihenési szakaszunk van. Meg lehet ezt is szokni.

 
A blog manapság a modern önkifejezés egyik mérföldköve. Te mit gondolsz erről? Mennyire tudod Önmagad kifejezni?

Sokan blogolnak, igen. Gasztro, filmes, fotós, lakberes és még lehetne sorolni. Szerintem nekem sikerül kifejeznem magam. Az Olvasóknak „átjön” milyen vagyok, mit szeretek. Egy idő után persze személyes dolgokat is belevittem a blogba, de nem bánom. Egyre több a saját és hazai írás. Én kíváncsi ember vagyok, nem tagadom. Szeretek én is interjút készíteni legyen az civil ember, vagy közismert. ( Pl. Steiner Kristóf, Azurák Csabáék, egy külföldi rendező, aki épp Provenceban forgat, vagy egy férfi Olvasóm.) Visszatérve a kérdésre, a visszajelzések jók, sokan olvassák és szeretik a blogot, rengeteg üzenetet kapok.

 
Mit gondolsz arról, hogy a bloggereket, kiváltképp a nagy látogatottságúakat egy időn után az adott témában szakértőként kérdezik meg más fórumokon is?

Ha a lakberendezési blogból indulok ki, van, akinek tényleg ez a szakmája és úgy írja a blogját. Aki nem az, attól még valamelyest konyíthat az adott témához. Mert teszem azt, régóta csinálja és ráragad, vagy szimplán csak van ízlése.


A blog írása szabad műfaj, ugyanakkor megfigyelhető, hogy mindenki a saját blogjában harmóniára és koherenciára törekszik. Te miben látod az egységét? (periodikusság, érzelmi- benyomás alapúság, spontaneitás?) Mik indítanak el benned új bekezdéseket? Honnan merítesz új ötleteket?

Interjú alanyokat mindig vadászok, eddig még senki nem utasított vissza. Itt fontos, hogy valamilyen szinten kapcsolódjon a blog témájához. Az életem, más élete szintén ad új ötleteket, témákat. Az én általam bemutatott témában egyre több az olvasói házbemutató. Persze vannak külföldi forrásaim, ez természetes.

Ha a külföldi forrásokat nézem, és találok valami jó ötletet, szépséges házbemutatót, alig várom, hogy megosszam az Olvasókkal. Kíváncsi, érzelmes csaj vagyok, nem tagadom. Sőt! Önmagam szeretek lenni.

 
Eljöhet az idő, mikor a hobbi blogozásból életvitelszerű szakmaiság kerekedjen? Ha igen mikor és szerinted mik a feltételei?

Van erre már magyar példa, bizony, de külföldön gyakoribb. Én is kapok felkéréseket és vannak jövőbeli terveim. Egyelőre erősen gondolkodom rajta, maradjunk annyiban. Az online világban minden lehetséges, de azért a vidéknek van hátránya. Én nem bánom. Imádok vidékinek lenni. (Eleinte amikor jött egy-egy meghívó Budapestre és nem tudtam elmenni, akkor lelkiztem emiatt. Aztán rájöttem, felesleges.)

Egyszóval a lehetőségeket keresni kell, vagy, ha szerencsés az ember megtalálják vele. Azért nem árt egy –két évig blogolni, tapasztalatokat szerezni. Ha utána is van kedv, akkor hajrá.

Milyen a kapcsolatod az olvasóiddal?

Úgy erős fél éve kezdett el kialakulni, egy aktív olvasói közösség, aminek nagyon örülök. Nagyon szeretem őket és törődöm velük. Meg is hálálják. Az ő szeretetüknél nincs nagyobb.




2011. március 29., kedd

Párnák között már én is -) / Between pillows me too -)

Személyre szóló monogramos párna és Hungarian Provence párna.

Bevallom arra nem számítottam, hogy lesz egyszer egy Hungarian Provence párnám, viszont monogramos párnát szerettem volna.


Íme a gyönyörű párnáim, mellyel Barbi lepett meg. Nagyon örültem neki. Millió köszönet érte.


Szerintetek amikor megláttam őket, hogy reagáltam?

1. mosolyogtam örömömben
2.  sírtam örömömben
3. sikoltoztam örömömben







2011. március 16., szerda

2011. március 7., hétfő

Hova került a földgömb? / Where did I put the globe?



A múlt héten hirtelen felindulásból elkövetett komód átrendezést csináltam. Mit jelent ez? Nálam azt, hogy fogtam és a komódok (mert kettő van a nappaliban) tetején átvariáltam a tárgyakat. Két órába telt.

A földgömb az oka. Persze jó értelemben. Új szerzemény az is, amit Gergő nevű olvasómnak köszönhetek. Annyi lett rajta alakítva, hogy a gömb tartó részét lefújtuk arany színűre.

(Sajnos a fényviszonyok miatt nem lettek túl jók a képek, de íme.)












Nézzük mik találhatóak a komód tetején: földgömb, írógép, lámpa, egy díszes régi Shakespeare könyv, egy kulcs, egy mini bőrönd, egy fotómasina és egy örök naptár. Egy - két tárgy kivételével, mindegyik nagyon régi darab.


A másik komód tetején a tárgyak elrendezése nem teljesen lett jó, ill egy valami hiányzik. Amint kész mutatom azt is.



A festményt a férjem készítette. Amatőr jelleggel. Látszik, hogy már 2006-ban is szerettük a levendulát. A festmény is akkor készült.






2011. február 24., csütörtök

Terjed, fertőz ... -) Provance életérzés a Dél-Dunántúlról / My blog is cover and infect... -) Provence lifestyle in the South-Transdanubia




"Hazai, olasz és francia country-rusztik lakberendezés, vidéki lifestyle, provance életérzés: Krisztina és kedvese 2005-ben, a nászúton szeretett bele Provance-ba és a country stílusba, s már a házuk is így épült. Tavasztól őszig ötletel, tervez, télen pihen."

Mini összeállítás a blogról, itt olvasható:





2011. február 23., szerda

a folytatás.. Fertőző életérzés. Interjú madame Provence-val / Interview with me - part II.



tanó móni:
A francia vidéki stílus a kedvenc, az étkezésel is így vagy? Mit szeretsz a legjobban?

madame Provence:
Baguette, croissant, cremeé brule. De inkább az olasz ételek jönnek be jobban és a pasta pasta, pasta. Ritkán főzök az idő hiánya végett, de van, hogy elkap a hév és akkor nekiállok. Amúgy szerencsés vagyok mert a párom is tud főzni. Imád kísérletezni az ételekkel.



Folytatás:



Az interjú első része: