1. A provence-i nyelvben
először Frédéric Mistral szótáríró, jelentette
meg a cicada szót.
2. Louis Sicard provence-i
keramikust 1895-ben kérte fel egy tehetős kerámiagyártó, hogy készítsen neki
egy tipikus provence-i szuvenírt, melyet ajándékba adna ügyfelei számára. Louis
készített egy próba kabócát olajágon Mistral rajza alapján. Nagy sikert aratott
természetesen, ezután került rá a rovar rajza kerámiákra, csészékre,
szövetekre.
3. Mintegy 2500 kabóca faj él a
világon, ebből 15-16 fajta Provence-ban, melyek négy évig élnek. Egyes fajok
viszont 17 évig is elélnek.
4. A hímek hangadó hártyáikat
rezegtetve igen élénken, éles, cirregő hangon ciripelnek. Így hívják a
nőstényeket magukhoz. Többnyire a fákon tartózkodnak. Az ókori görög költő Xenophon
így dicsérte eme rovart: „Boldogok a kabócák, mert feleségük hangtalan.”
4. A kabóca a világ
leghangosabb rovara. A hímek miközben „énekelnek” kikapcsolják hallószervüket,
nehogy megsüketüljenek. Esős időben és naplemente után nem énekelnek.
5. A provence-i mítosz szerint
a kabócát az Isten küldte, hogy megzavarja a földeken dolgozó parasztok
sziesztáját és megállítsa őket a túlzott lustaságban.
6. Szipókáikkal megszúrják a fák
leveleit és gallyait, és ezek nedveit szívják. A föl nem szívott nedv a levegőn
tömörül; ebből lesz az úgynevezett manua-cukor. Szájszervük szúró-szívó
jellegű.
7. A kínai császárság idején
nagyon szerették a kabócákat. Díszítettek vele bútort, ruhát, sőt létrehoztak
egy magas rangú tisztséget is. Ez volt a Nagy Kabóca, feladatuk az volt, hogy a
császárt rendszeresen ellássák kabócával, mert szerette a hangjukat.
8. Az ókori görögök számára
szintén fontos rovar volt, Apollo (a zene és a nap istene) szimbólumaként tekintettek rá. Az emberek
aranyból készült kabócás díszeket viseltek a hajukban. Athénban érméken
szerepeltek. Homérosz szerint ezek a rovarok egykor emberek voltak. Annyira
elbűvölte őket a zene, hogy elfelejtettek enni és inni, így a testük kárba
veszett.
9. La Fontaine: A tücsök és a
hangya híres gyerekverse is említi a rovart (XII. század).
Mit csinált a Tücsök nyáron?
Csak muzsikált hét határon.
Aztán jött a tél a nyárra,
S fölkopott a koma álla.
Szomszédjában élt a Hangya,
Éhen ahhoz ment panaszra,
S arra kérte, egy kevéske
Búzát adjon neki télre.
Búzát? Szólt a Hangya sógor.
Már ez aztán sok a jóból!
Tél elején sincs búzád már?
Hát a nyáron mit csináltál?
Mit csináltam? Kérem szépen,
Muzsikáltam - szólt szerényen
Tücsök mester. - Aki kérte,
Nótát húztam a fülébe!
Nótát húztál, ebugatta?
No, hát akkor - szólt a Hangya
Járd el hozzá most a táncot!
Jó mulatságot kívánok!
Csak muzsikált hét határon.
Aztán jött a tél a nyárra,
S fölkopott a koma álla.
Szomszédjában élt a Hangya,
Éhen ahhoz ment panaszra,
S arra kérte, egy kevéske
Búzát adjon neki télre.
Búzát? Szólt a Hangya sógor.
Már ez aztán sok a jóból!
Tél elején sincs búzád már?
Hát a nyáron mit csináltál?
Mit csináltam? Kérem szépen,
Muzsikáltam - szólt szerényen
Tücsök mester. - Aki kérte,
Nótát húztam a fülébe!
Nótát húztál, ebugatta?
No, hát akkor - szólt a Hangya
Járd el hozzá most a táncot!
Jó mulatságot kívánok!
10. Provence-ban rengeteg étterem található La Cigale néven.
forrás: http://www.marseille-provence.info/
képek: google.com
1 megjegyzés:
Köszönöm ezt a posztot, most jól jött egy kis történet a cigalról, mert néha majd megsüketültem tőlük, mindenhol ott zenéltek Provence-ban. Őszintén mondom, este 11 után öröm volt a tücsökciripelést hallani, mint cigalzenét. :) Próbáltam meglesni is őket, de nem sikerült, ugyanis annyira beleolvadnak a környezetbe.
Megjegyzés küldése